125 éve született a televíziózás úttörője

A nyugat-skóciai Helensburgh tiszteletesének legkisebbik fia volt. A glasgow-i műszaki egyetemen megkezdett mérnöki tanulmányait az első világháború kitörése után félbeszakította, s bár gyenge egészsége miatt alkalmatlannak nyilvánították a katonai szolgálatra, később sem tért vissza az iskolapadba. Inkább kísérletezgetett, érdekelte az elektromosság, az optika, de leginkább a képek továbbításának gondolata foglalkoztatta.

Televíziós kísérleteit a Paul Nipkow által 1884-ben szabadalmaztatott mechanikus képmegjelenítő eszközre, a Nipkow-tárcsára alapozta. Saját szerkezetének prototípusát, amelybe a tárcsa mellé úgyszólván minden keze ügyében levő tárgyat (fa teásdoboz, stoppolótű, kalapdoboz, olló) beépített, 1924-ben mutatta be. A szedett-vedettnek tűnő, ámde találékonyan összerakott rendszer 30-soros, elektromechanikus letapogatású, azaz a képet eltérő intenzitású fénypontokká alakító tárcsás kamerából és neoncsővel megvilágított tv-készülékből állt - és működött. Baird kezdetben csupán pár méterről tudott mozgóképet közvetíteni, amely kicsi volt, s egy vörös háttérben mozgó, többnyire fekete sziluettet mutatott, de a technika finomításán folyamatosan dolgozott.

Találmánya népszerűsítése és anyagi támogatók szerzésének reményében bemutatókat tartott. 1925. március 25-én, a londoni Selfridges áruházban háromhetes vetítéssorozaton mutatta be a közönségnek mozgó sziluetteket (ujj-játékokat) élőben közvetítő készüléke, októberben már féltónusú képeket, azaz felismerhető emberi arcokat láttatott. A szerkezetben rejlő lehetőségeket 1926. január 26-án a neves tudósokat tömörítő Royal Institution előtt is ismertette, ekkor már másodpercenként tizenkét képet közvetített.

Az 1927-ben alapított Baird Television Development Company dobta piacra a világ első televíziós készülékét, a Baird Televisort, hogy ezek eladásából finanszírozza a fejlesztéseket. A remélt sikerhez azonban műsorra is szükség lett volna, amihez a megfelelő erősségű jeladókkal rendelkező BBC-t akarták megnyerni. A társaság a gyenge képminőség miatt kezdetben nem mutatott érdeklődést Baird rendszere iránt, de a készülék reputációján sokat javított az 1927-es London-Glasgow, majd az egy évvel későbbi transzatlanti, London-New York közötti sikeres képátviteli kísérlet. Az eredmény meggyőzte az addig vonakodó BBC-t és a szerződést megkötötték.

A kísérleti adások sugárzását 1929. szeptember 30-án kezdték meg. A következő évre a rendszer már a kép és hang együttes átvitelére is képes volt, így bemutathatták az első brit tévéjátékot "A férfi, aki virágot hord a szájában" címmel. Luigi Pirandello háromszereplős egyfelvonásosának eme változata arc- és kézfelvételekből állt, amelyeket expresszionista grafikákkal egészítettek ki, ezek voltak az első tv-díszletek. Az adások után monoszkópokat, a mechanikus tévék hangolását segítő tesztképeket láthattak a nézők, akiket 1931-ben már az epsomi derbi befutójának képsoraival kápráztattak el. A BBC 1936-tól alkalmazta Baird új, a képek minőségét javító 240-soros rendszerét. Ezt később hat hónapon át versenyeztettek az újonnan alakult EMI-Marconi cég által kifejlesztett elektronikus képátvitellel, s a versenyben a mechanikus képátvitel végérvényesen alulmaradt.

Baird más újításokkal is foglalkozott: 1928. július 3-án létrehozta a világ első színes jelátvitelét, és kifejlesztett egy korai videókészüléket, a Phonovisiont, amely 30-soros videójel felvételére és lejátszására volt alkalmas. Képgramofonjának első korongját 1928 márciusában vették fel Egy nő cigarettázik címmel. 1939-ben kikísérletezett egy színszűrő tárcsával és katódsugárcsővel üzemeltetett színes tévé készüléket, radarszerű noctovisionjével hozzájárult a radar kifejlesztéséhez is.
A feltalálóval 57 éves korában, 1946. június 14-én végzett egy szívroham. 2006-ban a tíz legnagyobb skót tudós közé választották, az angliai BrightHouse kereskedőház napjainkban is Baird márkanéven forgalmazza televízióit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Magyarország gazdasága a 14–15. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• Károly Róbert híres aranyforintja
• Középkori bankok, mai tanulságok