Genetikusok tárták fel az indiai kasztrendszer eredetét

Egy indiai kutató szerint a különböző genetikai jellegzetességgel rendelkező populációk nagyjából 4200 évvel ezelőtt kezdtek el keveredni egymással az indiai szubkontinensen, ennek azonban 1900 éve vége szakadt – olvasható az American Journal of Human Genetics csütörtökön megjelent számában. Ezen új genetikai kutatás eredményét az ősi szövegekkel összevetve kijelenthető tehát, hogy a kasztok szerinti megkülönböztetés körülbelül 3000-3500 éve, míg a kasztrendszer kétezer évvel ezelőtt szilárdult meg.

Indiában a hinduk évezredek óta a négy kaszt – bráhmin, ksatrija, vaiszja, súdra – egyikébe születnek, de vannak kaszton kívüliek, ők a páriák és a dalitok. A négy főkasztot varnaként is emlegetik szanszkrit nevük alapján, de ezeken belül számos alkaszt létezik. India területének nagy részén még ma is tiltott a kasztok közötti házasság, ezt nevezik endogámiának, ami a csoporton belüli házasodási kötelezettséget jelent.

A kasztrendszer merev tabui még ma is jelen vannak, a rendszer nehezen bontható le. Az indiai alkotmány például betiltotta az érinthetetlenséget (páriák), de a hinduizmus befolyása sokkal erősebb: szigorúan szabályozza az emberi életet, megmondja, hogy milyen foglalkozást űzhet az egyén, kivel házasodhat, és hogy kitől fogadhat el ételt és italt.

A kasztrendszer kialakulásának miértjére és idejére régóta keresik a választ a tudósok. Priya Moorjani, a Harvard genetikusa korábbi kutatásai során rámutatott, hogy India lakossága két különböző genetikai jegyekkel bíró csoportra vezetheti vissza genetikai vonalát: egy, a Közel-Keletről vagy a Kaukázus térségéből származó észak-indiai és a valószínűleg az Andamán-szigetekről érkező dél-indiai csoportra.

A Moorjani vezette csapat 371, 73 különböző közösségből származó indiai férfi és nő DNS-ét vizsgálta meg, hogy megnézzék, mikor zajlott le a keveredés. A kutatás arra is rávilágított, hogy még a legizoláltabb közösségek is házasodhattak a csoporton kívül. A régészeti bizonyítékok szerint a keveredés az Indus-völgyi civilizáció hanyatlása idején kezdődött, amikor a kontinensnyi méretű állam területén megindultak a népvándorlások.

Ezt támasztják alá az ősi szövegek is: az észak-indiai területeken beszélt szankszrit nyelven íródott, 1028 rövidebb himnuszt, mantrákat tartalmazó Rigvéda például dél-indiai nevű törzsfőnököket említ. Ugyan már korán megkülönböztettek egyes csoportokat (papok, nemesség), eleinte semmiféle diszkrimináció vagy területi korlátozás nem fordult elő. A negyedik kaszt, a súdrák csak i.e. 3000 körül jelenik meg Indiában, de csak az i.e. 100 körül született szent szöveg, a Manusmruti tiltja meg nyíltan a kasztok közötti házasságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason