Hatalmas maja frízt fedeztek fel Guatemalában
2013. augusztus 8. 18:19
A Guatemalában található, föld alá temetett Holmul városából nemrégiben egy ősi maja stukkófríz került elő, amelynek a tetején egy maja hegyi szellem ül. A stukkón található leírás megmutatja, hogy a város melyik oldalon állt a korabeli hatalmi harcokban. A település egykor stratégiai fekvése miatt volt fontos a szembenálló feleknek.
Korábban
A hatalmas, 8x2 méteres fríz az emberi alakokat mitológiai környezetben ábrázolja, a kutatók szerint ezek egykori istenített uralkodók lehetnek. Francisco Estrada-Belli maja származású régész szerint valamikor fosztogatók járhattak a területen, s csak kis híja volt, hogy nem látták meg a páratlan alkotást. A szakember szerint a fríz a maga nemében az egyik legjobb állapotban fennmaradt emlék. „95 százalékban épségben fennmaradt, csupán az egyik sarka sérült meg, amely túl közel volt a földfelszínhez” – mondta a Bostoni Egyetem kutatója.
Egy másik tudós, Marcello Canuto szerint „a régészek gyakran álmodnak ilyen pillanatokról, de csak keveseknek adatik meg, hogy felleljenek egy ehhez hasonló, kiválóan megőrződött emléket.” Például annak ellenére, hogy az évszázadok már megkoptatták a színeket, a sárga, piros, kék és zöld festéknyomok mind a mai napig láthatók a frízen. A Texasi Egyetem maja hieroglifa szakértője, David Stuart szerint a legnagyobb maja templomokat egykor ilyen szobrok díszíthették, azonban a legtöbbet gondosan elásták, s az idő sem bánhatott velük ily kegyesen.
A holmuli templomban megtalált fríz i. sz. 590-ből való, a klasszikus maja korszakból, vagyis abból az időszakból, amelyet a két maja dinasztia, a Tikal és a Kaanul hatalmi harca jellemzett. A két királyság egymással versenyzett az erőforrásokért és a többi kisállam feletti befolyás megszerzéséért. Mostanáig nem volt egyértelmű, hogy a Holmul-dinasztia melyik oldal mellett kötelezte el magát, azonban a frízen megtalált leírás szerint a templom Ajwosaj, a szomszédos Naranjo városállam uralkodójának megbízásából készült, akiről a korábbi kutatások alapján tudni lehet, hogy a Kaanul királyok vazallusa volt. „Így már tudjuk, hogy Holmul városa a Kaanul-dinasztia befolyása alatt volt” – mondta Canuto.
A legújabb felfedezés is alátámasztja azt a feltevést, hogy Holmul, vagy például a 2012-ben feltárt La Corona a szomszédjaikhoz viszonyított kis méretük ellenére fontos szereplők voltak a térség geopolitikai színpadán. De vajon miért volt a legfeljebb 10-20 ezer lakossal rendelkező Holmul városa ilyen fontos a két vetélkedő dinasztiának? A kutatók szerint a település stratégiai helyzete miatt, hiszen a legfontosabb útvonal mentén feküdt, amely a Tikal-dinasztia hasonló nevű fővárosától a tengerpart felé haladt. Mindemellett a települést egy észak-déli irányú út is keresztezte, amely a kaanuli fővárost, Dzibanche-t és a guatemalai felvidéket kötötte össze. Az utóbbi pedig értékes erőforrásokkal rendelkezett, úgy mint obszidiánnal, bazalttal vagy a jádekővel, amelyeket mindkét hatalom meg akart szerezni.
„Egy maja király jáde nélkül nem király” – mondta Canuto. Holmul megszerzésével keleten, míg La Corona birtoklásával nyugaton a Kaanul-dinasztia képes volt hozzáférni ezekhez a kincsekhez anélkül, hogy meg kelljen közelítenie a rivális fővárost. „A frízt valószínűleg ott hagyjuk, ahol felfedeztük, mivel túl nagy méretű a mozgatáshoz” – mondta a feltárást vezető Estrada-Belli. „Megpróbáljuk megoldani, hogy még sokáig megőrződjön az utókor számára, ugyanakkor az érdeklődők számára elérhetővé váljon. Nagyon aggódunk a mostani állapotok miatt, ezért úgy határoztunk, hogy visszatemetjük az alagút bejáratát, hogy a nedvesség ne tehessen kárt a stukkóban, illetve a klimatikus viszonyok is megfelelőek legyenek számára” – magyarázta a szakértő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
- Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
- Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap