Új megvilágításban a reneszánsz anatómia
2013. március 29. 08:25
Pontosította és érthetőbbé akarta tenni olvasói számára a németalföldi orvos-anatómus, Andreas Vesalius De humani corporis fabrica című, az emberi test működéséről a 16. században megjelenet korszakos munkáját, amelynek harmadik kiadása azonban már nem jelent meg.
Korábban
A brüsszeli születésű orvost, Andreas Vesaliust (1514-1564) gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik, mivel holttesteken végzett boncolásai révén elsőként próbálta feltárni az emberi test felépítését, működését. 1543-ban írta meg De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című értekezését, amely egy csapásra meghozta számára a világhírnevet.
A Fabrica volt az első olyan anatómiai mű, amely az emberi test "anatómiai" modelljét helyezte előtérbe és nagy hangsúlyt fektetett a boncolás során szerezhető információkra. Az emberi test belső működését a szervek elhelyezkedésével magyarázta, ellentétben a korábbi anatómiai modellekkel, amelyek Arisztotelész és Galénosz (Galenus) tanításait és számos asztrológiai magyarázatot is tartalmaztak.
Néhány éve találták meg Vesalius anatómiakönyvének egyik másolatát, amely több mint ezer, kézzel írt jegyzetet és javítást tartalmaz. Kutatók szerint az annotációk arra utalnak, hogy az anatómus egy harmadik kötetet tervezett a De Corporis Fabrica után néhány héttel később megjelent De humani corporis fabrica librorum epitome kiadását követően, ez azonban már nem valósult meg.
Vesalius sok helyen csupán nyelvtanilag javított a szövegen és a mondattani elemeket korrektúrázta, valahol pedig "elegánsabbá" tette a latin kifejezéseket. Néhol azonban tartalmilag is változtatott a szövegen, miután újabb ismeretekkel gazdagodott az emberi test működésével kapcsolatban – egy helyütt például a női nemi szervek csonkításáról értekezik.
A nemi szerv csonkítás (FGM) kapcsán megjegyzi, hogy az etiópoknál például „ugyanúgy vallási okokból történik a nők körülmetélése, mint a keresztény férfiaknál”. „Valószínűleg ez az első utalás orvosi szövegben a nem vallási célból elkövetett nemi szervi csonkításra” – írta Vivian Nutton (University College, London) professor emeritus a Medical History tudományos lapban. „Folyamatosan javította a szöveget, hogy még érthetőbb és elérhető legyen az olvasók számára” – nyilatkozta Philip Oldfield, a Torontói Egyetem munkatársa. A könyvet jövőre a kanadai városban, Vesalius születésének 500. évfordulója alkalmából fogják kiállítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
- Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap