2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Természetes halállal halt meg Sztálin

2013. március 14. 13:34

Immáron hivatalos, hogy természetes halállal halt meg Sztálin, ezzel az is bebizonyosodott, hogy biztosan nem gyilkolták meg – derült ki az egykori szovjet pártfőtitkár boncolási jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala után.

A boncolási jegyzőkönyvet eddig az orosz állami politikatörténeti levéltár őrizte, a legnagyobb titokban. Első alkalommal férhetett hozzá nyugati történész, Matthias Uhl, a Német Történeti Intézet munkatársa személyében, aki a dokumentum megismerése után kijelentette, hogy a „Gazda” halálával kapcsolatos összeesküvés-elméletek nem igazak, mivel Sztálin természetes körülmények között hunyt el: halálát az agyvérzést követően fulladás okozta.

„Természetes halállal halt meg moszkvai dácsájában” – közölte Uhl. Az „egyes számú beteg” – ahogy Sztálint nevezték – 1953. március 1-jén, este fél hétkor kapott agyvérzést; a stroke a boncolásban közöltek szerint az agy bal féltekéjét érintette, és gyomorvérzés párosult hozzá. A szovjet pártfőtitkár egy átmulatott éjszaka után már nem kelt fel; munkatársai azonban nem merték felébreszteni a pizsamájában a szőnyegen fekvő, horkoló Generalisszimuszt.

A jobb oldalára teljesen megbénult Sztálinnak hideg borogatást, hashajtó hatású magnézium-szulfátos beöntést adtak, a füle mögé piócát raktak, ám mindez mit sem használt. A diktátor állapota a következő három és fél napban semmit sem javult, bár többen megemlítik, hogy legalább egy ízben magához tért. Ugyan a Generalisszimusz nem válaszolt, láthatóan igen rosszul érezhette magát; az orvosi jelentések szerint március 4-én megállíthatatlan csuklás kezdte rázni, és többször is vért hányt. Sztálin hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én, este 9 óra 50 perckor halt meg.

Sokáig éltek a gyanúperrel, hogy a véreskezű diktátort valójában meggyilkolták. Sztálin lányának, Szvetlanának például az tűnt fel, Lavrentyij Berija milyen diadalittasan szaladt ki a halottas szobából és sietett el Kuncevóból, a többszörös külügyminiszter, Vjacseszlav Molotov pedig évtizedekkel később úgy nyilatkozott, hogy az 1953. május 1-jei felvonulás alatt a Lenin-mauzóleum mellvédjén a főbelügyér félreérthetetlen célzást tett saját szerepére, odasúgva neki: „eltakarítottam őt az útból”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár