125 éve halt meg Don Bosco, a szalézi rend alapítója

Giovanni Melchior Bosco 1815. augusztus 16-án született a Torino melletti Becchi tanyán. Földműves apját kétévesen elvesztette, ezért már kisgyermekként pásztornak kellett állnia, olvasni esténként tanult. Kilencévesen álmot látott, ettől kezdve érezte fő feladatának az utcán kallódó, otthontalan gyerekek maga köré gyűjtését. A templomban hallottak alapján katekizmusra tanította, majd zsonglőr- és kötéltáncos mutatványokkal szórakoztatta őket.

Tizenhat évesen kezdett rendszeresen iskolába járni, a tandíjat fillérenként kuporgatta össze, jártasságot szerzett a szabó, a lakatos és az asztalos mesterségben, megtanult főzni és zenélni. 1835-től teológiát is tanult, s 1841-ben Torinóban szentelték pappá. A konviktus (a teológiát hallgató diákok közös otthona) káplánjaként részt vett rabok, betegek, szegények lelkipásztori gondozásában. Ebben az időben kezdett ismét tanítványokat gyűjteni, akikkel a templomokban tartott szentmise és oktatás után a mezőn játszott és énekelt. Módszerét így foglalta össze: "Szerettesd meg magad, hogy annál jobban megszerettethesd Istent". Nevelési rendszere a vallásra, a szeretetre, a bizalomra, a szabadságra, ugyanakkor a tekintélyre és a szabályok betartására épült, a büntetést csak a legvégső esetben tartotta megengedhetőnek.

Tanítványaiból szervezte meg Oratóriumnak nevezett intézményét, amely rövid idő alatt 360 fős tanonciskolává fejlődött. Működését azonban sokan nem nézték jó szemmel, intézményének gyakran kellett költöznie, többször feljelentették, megesett, hogy elmegyógyintézetbe akarták juttatni, 1848-ban rá is lőttek. A támadások ellenére édesanyja segítségével tovább foglalkozott a gyerekekkel, akikkel alamizsnából tartották fenn magukat. Növendékei nemcsak hitoktatásban részesültek, hanem mesterséget is tanultak. Idővel a városi hatóságok felismerték tevékenységének fontosságát, így Don Bosco egy sorsjáték jövedelméből házat vehetett és templomot építtetett mellé.

A döntő fordulat 1858-ban következett be, amikor IX. Piusz pápa fogadta Don Boscót, és teljes támogatásáról biztosította őt. Az egyházfő segítette a torinói papot kongregációja, hitbuzgalmi egyesülete megszervezésében, majd a rendalapításban. Don Bosco 1859-ben hozta létre a Szalézi Szent Ferenc Társulatot, az egyháztörténet egyik leghatásosabb szerzetesrendjét, majd 1872-ben a rend Segítő Szűzanyáról elnevezett női ágát; a pápai jóváhagyást 1874-ben kapta meg. Az alapító jelszava ez volt: "Da mihi animas, cetera tolle!" - "Adj nekem lelkeket (Uram), minden mást vegyél el!" A rend tagjai szegénységi fogadalmat tettek, céljuk a veszélyeztetett fiatalok tanítása, nevelése, lelkipásztori gondozása lett.

Az alapító Don Bosco hosszas betegeskedés után 1888. január 31-én halt meg. 1929-ben boldoggá, egy év múlva szentté avatták, a katolikus kalendáriumba 1936-ban vették fel ünnepét. Don Bosco harminc könyvet írt, elsősorban növendékei oktatására. A szaléziak létszáma a világon több mint 15 ezer, a világ 131 országában - köztük Magyarországon - vannak jelen, s több mint kétezer intézményt működtetnek a fiatalok, főleg a legszegényebbek és szűkölködők szolgálatában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország