Aszály miatt költözött el az ősi ausztrál kultúra
2012. december 17. 14:27
Egy újonnan megjelent tanulmány szerint a gyorsan bekövetkező éghajlatváltozás és annak drasztikus következményei okozhatták az északnyugat-ausztráliai Kimberley régió őskori lakosainak hirtelen eltűnését.
Korábban
A Queensland és a Wollongong Egyetem kutatói megállapításaikat az American Geophysical Union Journal című folyóiratban tették közzé. Mint azt Hamish McGowan professzor elmondta, a kutatásaik szerint 5500 évvel ezelőtt egy gyors klímaváltozás zajlott le az északnyugat-ausztráliai Kimberley vidékén. „A dátum egybeesik azzal az időponttal, amikor az ott élő bennszülött lakosság elhagyta eredeti lakóhelyét, s keletebbre költözött” – mondta McGowan.
Ez a régió ad otthont a világ egyik legnagyobb barlangművészetének, amelyet két különböző stílus, a Gwion (másik nevén: Bradshaw) és a Wandjina képvisel. A Gwion festményei 17 ezer évvel ezelőttig nyúlnak vissza, a legújabb freskók pedig 7000 évesek, míg a Wandjina-barlangban a művészet 4000 évvel ezelőtt tört utat magának, s a mai napig tart. Mindezidáig a mintegy három évezredes szakadékot nem tudták megmagyarázni a szakértők.
„Kutatásunk fényt derített a több évezredes kulturális szakadékra, véleményünk szerint Gwion művészei egy éghajlatváltozás okozta nagy nyári monszun miatt költözhettek el a területről” – fejtette ki a kutató. Elmondása szerint számos tényező felerősíthette az aszály hatásait, például a földfelszín állapotának drasztikus megváltozása, a légkörben lévő porszemcsék növekedése, amelyek a nyári monszunesők elmaradásáért okolhatóak.
Az életfeltételek rosszabbra fordulása, a kiszámíthatatlan időjárási körülmények, az aszályos időszakok gyakorisága és a vízellátottság jelentős romlása az őskori bennszülött kultúrákat a terület elhagyására ösztönözték. A szárazság néhány évszázaddal később véget ért, s a Wandjina képviselői lepték el a terepet, amikor a klíma körülbelül 4000 évvel ezelőtt ismét kedvezőbbé vált.
A kutatók szerint a kontinens északnyugati területeire vonatkozó állítások Ausztrália más részire is érvényesek lehetnek, vagyis a gyors éghajlatváltozások jelentős befolyással lehettek a populáció életére. „Ez az elmélet szembemegy a hagyományos nézettel, amely szerint az ausztrál őslakosok vadászó-gyűjtögető életmódjára csekély hatást gyakorolt a szeszélyes természet” – így a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- Díszes pártában eltemetett csecsemő maradványait is megtalálták Kecskeméten
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.