Kő kövön nem maradt a Német Lovagrend hódításai nyomán
2012. december 7. 17:58
Hatalmas ökológiai pusztítást hagyott maga után a pogány falvakban a Német Lovagrend, amely egész települések kulturális szokásait változtatta meg; az új régészeti bizonyítékok arról árulkodnak, hogy a lovagok erdőket irtottak és állatokat pusztítottak el, de azt is nekik tulajdonítják, hogy a balti pogányok végleg lemondtak a kutyaevésről.
Korábban
A Német Lovagrend (vagy Teuton Lovagrend) egy német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából. Az Európába visszatérő lovagokat 1211–1225 között rövid ideig a Magyar Királyság területén, Dél-Erdélyben, a Borzaföldön (ma Barcaság) telepítette le II. András magyar király. Miután innen önállósodási kísérletük miatt kiverték őket, Konrád lengyel fejedelemtől kaptak új letelepedési lehetőséget, és a rend ettől kezdve elindult a felemelkedés útján. A balti pogány poroszok területeit fél évszázad alatt meghódítva, Marienburg székhellyel megalakították a Német Lovagrend független országát.
A 13. századra már szinte az egész Baltikum a kezükre jutott. A lovagok azonban még több területet akartak, és folyamatosan támadták Lengyelországot és Litvániát. Előbbi esetében a háborút már nem leplezhették a kereszténység terjesztését célzó keresztes hadjárattal, mert a lengyelek katolikus keresztények voltak. A pogány litvánok ellen viszont térítőként léptek fel, az ortodox oroszokat pedig eretnekeknek tekintették, és ezen a címen indítottak ellenük háborút.
A Német Lovagrend kastélya, Malbork (Lengyelország)
Az 1410. évi grünwaldi csata során azonban megsemmisítő vereséget szenvedtek, amely végleg eldöntötte a lovagok és a térség sorsát. Hatalmuk a következő időszakban fokozatosan összeomlott és be kellett hódolniuk a lengyel királynak. A kegyelemdöfést azonban a reformáció jelentette, mivel az evangélikus hitre áttérő egyik nagymesterük kisajátította magának a rend kelet-porosz területeit, a livóniai részeken pedig a környező országok osztoztak. A rend a következő három évszázadban minden tekintélyét elvesztette, és 1809-ben Napóleon feloszlatta a máltai lovagrenddel együtt. Bár huszonöt év múlva újra létrehozták a német lovagrendet, azóta nem katonai rendként működik, hanem humanitárius tevékenységekre tért át.
A Stanfordi Egyetem szakemberei által indított projekt a nagy hódítások időszakát, azaz a 12-16. századot ölelte át, s ebben arra keresték a választ, hogy a lovagok milyen hatással voltak környezetükre illetve a vadvilágra. A Stanford segédprofesszora, Krish Seetah által ismertetett, s a Science című folyóirat legújabb számában közölt kutatásból kiderült, hogy a lovagok katonai sikerüket részben nagy termetű lovaiknak köszönhették, amelyek sokkal nagyobbak voltak, mint a pogányok által tenyésztett patások.
Állatcsontok vizsgálata a rigai kastélyban
Az állatcsontokon talált vágásokból és a feldolgozáshoz használt eszközök vizsgálatából az is kiderült, hogy miben különböztek a Német Lovagrend és a behódolt pogány települések lakói által elsajátított ételkészítési szokások. „Különbséget látunk a két étkezési kultúra között és abban, hogy a húst hogyan dolgozták fel” – fejtette ki Seetah.
A Baltikumban élő pogány népek például kutyahúst fogyasztottak, de erről a lovagrend hódítása nyomán hirtelen lemondtak. A Német Lovagrend hadjáratai és a természeti erőforrások kihasználása visszafordíthatatlan folyamatokat indított el: több állatfaj (például a bölény) is kihalt a lovagok hódításának következtében, ráadásul a kastélyokhoz felhasznált rengeteg fa miatt egész erdők tűntek a térségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05