Nem csak parancsot teljesítettek a haláltáborok vezetői
2012. november 27. 08:58
Hittek benne és büszkék voltak arra, amit csinálnak – állítják pszichológusok a náci koncentrációs táborok parancsnokairól, akik szerintük nem pusztán parancsot teljesítettek, hanem fanatikusan végezték munkájukat.
Korábban
Az emberi viselkedés területén a hatvanas-hetvenes években végzett pszichológiai kutatások nyomán nyert teret az az elmélet, amely szerint a náci megsemmisítőtáborok vezetői kizárólag felsőbb utasításra, parancsra követték el a terhükre rótt bűncselekményeket a második világháború idején. Skót pszichológusok miután megvizsgálták a nürnbergi per során felvett eredeti tanúvallomásokat, igyekezték megcáfolni a közkeletű nézetet.
Stephen Reicher, a St. Andrews Egyetem, és Alex Haslam professzor, a Queenslandi (Ausztrália) Egyetem kutatója tíz évvel ezelőtt kezdték meg kutatásukat a témában. Mint arra tanulmányukban rámutatnak, a táborparancsnokok csak akkor viselkedtek kegyetlenül a foglyokkal, ha azonosultak a rájuk kirótt szereppel, s világosan hittek benne, hogy cselekedetük a szükséges kontrollt szolgálja.
„Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a zsarnokság nem a szabályokhoz és szerepekhez való vak alkalmazkodásból származik, hanem sokkal inkább a követői magatartás kreatív megnyilvánulási formája, amely a bűnt erénynek tartó hatalommal való azonosulásból fakad” – nyilatkozta Haslam. „Az alapos történelmi kutatások megcáfolják azt a nézetet, hogy a náci tisztviselők csupán parancsra cselekedtek volna” – tették hozzá.
„Ez lehetett a védelem legfőbb érve, amikor kisebbíteni akarták a felelősségüket a nürnbergi per során, de az olyan náci funkcionáriusok, mint az 1962-ben kivégzett Eichmann, nagyon is jól tudták, hogy mit cselekszenek, s büszkén vállalták azt az energiát, amit a munkájukba vittek” – fejtették ki a kutatók, akik úgy látják, hogy mivel a parancsok és szerepek igen homályosak voltak, nagyfokú kreativitás és képzelőerő kellett azoknak, akik a náci ügyet akarták "előrébb" vinni.
„Ennek eklatáns példája maga a ’végső megoldás’ volt, amelynek részletekbe menő, gyakorlati megvalósítását nem felülről diktálták, hanem Eichmann bontotta ki” – így Haslam. Reicher és Haslam ezzel alapjában kérdőjelezi meg Stanley Milgram és Philip Zimbardo két, a hatvanas-hetvenes években a zsarnokságról írt megkerülhetetlen, kísérletekkel alátámasztott munkáját, azt állítva, hogy az erőszak mozgatórugója a fanatikusság volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap