A klímaváltozás befolyásolhatta az afrikai kirajzást
2012. szeptember 19. 12:41 MTI
A modern ember 70-55 ezer éve hagyta el Afrikát a kedvező klímaváltozás következtében - számították ki brit kutatók, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings the National Academy of Sciences) legújabb számában tették közzé. Régóta viták tárgya, hogy milyen szerepet játszott a klímaváltozás az ember "kirajzásában" Afrikából. A modern embertől származó legrégebbi régészeti leletek a fekete kontinensen körülbelül 200 ezer évesek, ám Afrikán kívüli nyomai legfeljebb százezer évesek - írja a Phys.Org tudományos hírportál a tanulmányt ismertetve.
Korábban
A Cambridge-i Egyetem kutatói Anders Eriksson vezetésével először az elmúlt 120 ezer év klímarekonstrukcióját 51 modern embercsoport génállomány-mintázatával kombinálva határozták meg a "kirajzás" időpontját és optimális útvonalát. Hogy kiderítsék, a népvándorlásban milyen szerepet játszhatott az éghajlat, a kutatók egy igen részletes modellt dolgoztak ki, gyakorlatilag feltérképezve bolygónkon minden egyén sorsát.
A multidiszciplináris projekt keretében az éghajlat mellett vizsgálták a növényzetet, rekonstruálták a tengerszint változásait, valamint e tényezők hatását az élelemforrásokra. Elemezték a születési rátát, a helyi népmozgásokat, az élelemforrások és a populáció lélekszáma közötti lehetséges összefüggéseket, s így a tudósok képesek voltak meghatározni azokat a lehetséges demográfiai "forgatókönyveket", amelyek leginkább kompatibilisek a modern ember génfrekvencia-térképével.
A modell tanúsága szerint az éghajlat meggátolta a modern ember "kirajzását" Afrikából 70-55 ezer évvel ezelőttig, amikor is egy kedvező időjárási "ablak" nyílt az úgynevezett déli "csapáson", a Báb-el-Mandeb tengerszoroson az Arab-félszigetre vezető útvonalon. Ekkor vált kedvezőbbé Afrika északkeleti részének és az Arab-félszigetnek a klímája és csökkent le megfelelő mértékben a tengerszint.
Elődeink átszelték a Báb el-Mandeb tengerszorost, amely az Arab-félsziget déli csücskénél köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel. A genetikai adatok alapján a régészek végigvezették a családfákat, hogy rájöjjenek, hol indult el a törzsek ágazódása. Meglepő módon a kulcsfontosságú terület nem a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb-szoros volt, hanem a mai Irak és Irán területe.
Amikor az emberek elhagyták Afrikát, hamar továbbvándoroltak. A modell segítségével határozták meg a modern ember megérkezésének időpontját a különböző kontinensekre is, az adatok egybeesnek a régészeti és fosszilis leletekkel.
Az egyetlen kivételt Európa képezi, ahová a megérkezést a klímán alapuló modell 55 ezer évvel ezelőttre teszi, vagyis 10 ezer évvel korábbra valószínűsíti, mint a régészeti leletek. Az eltérést a neandervölgyi emberrel való versengés magyarázhatja, ami lelassíthatta a modern ember terjeszkedését, ezt a tényezőt viszont nem vették figyelembe a modell kidolgozásánál.
Délkelet-Ázsiát az emberek 50-40 ezer évvel ezelőtt érték el. A kutatók szerint ekkor már késő volt, hogy azonnal Ausztrália felé vegyék az irányt, a tenger szintje ugyanis túl magas volt. Hogy pontosan mikor érkezett meg az ember Ausztráliába, erről nem rendelkeznek megbízható információkkal a szakértők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap