Brit kutató: "meghamisítják" az evolúciót a spanyolok
2012. június 13. 10:31
Kétszázezer évet tévedett a világ legnagyobb emberi maradvány gyűjteményét feltáró és kezelő spanyol régész egy brit szakember szerint, ami alapjaiban változtathatja meg az evolúcióról alkotott képünket.
Korábban
Az észak-spanyolországi Atapuerca-barlang a világ legnagyobb emberi maradvány gyűjteménye, eddig több tucat fosszíliát találtak a helyszínen. A La Sima de los Huesost (A Csontok Verme) az emberi evolúció megértésében betöltött szerepének fontossága miatt az UNESCO is felvette a világörökségi listájára, az Európai Unió támogatásának köszönhetően pedig több millió eurót költöttek a közeli Burgos városában levő múzeum kialakítására.
Nagy-Britannia legkiválóbb szakembere, Chris Stringer (Természettörténeti Múzeum) az Evolutionary Anthropology legújabb számában arra hívta fel a figyelmet, hogy a La Sima-i spanyol kutatócsapat kétszázezer évet tévedett az ott fellelt emberi maradványok korának meghatározásakor. Stringer szerint a gödörben talált, 600 ezer évesnek hitt Homo heidelbergensis valójában egy 400 ezer éves neandervölgyi ember, a tévedésnek pedig messze ható következményei vannak az emberi evolúciót illetően.
„Az Atapuerca-i leletek jelentősége óriási. Nincs még egy olyan hely, ahol ekkora számban lennének koponyák és csontok. Ez a világ legnagyobb emberi fosszília gyűjteménye, a helyi kutatócsapat pedig nagyszerű munkát végzett, amikor feltárta a leleteket. Azonban ha nem tudjuk pontosan megállapítani a maradványok korát és identitását, akkor bajba keveredünk, s ez hatással lesz arra, hogy miként definiáljuk az evolúciót” – fejtette ki Stringer.
La Sima de los Huesosnál 1990-ben kezdődtek meg a feltárások. A Juan Luis Arsuaga vezette ásatások során két év alatt két teljes koponyát, bordát, lábcsontokat és állkapocscsontot hoztak a felszínre, amelyek korát a régész 300 ezer évben állapította meg. Azóta összesen 28 különböző emberhez tartozó maradványt tártak fel, de Arsuaga ezek korát már 600 ezer évesre becsülte, s úgy vélekedett, hogy azok a heidelbergi emberhez tartoznak.
A datálás felzúdulást váltott ki a paleontológusok között. Sok antropológus a H. heidelbergensist nem ismeri el önálló taxonnak, hanem a Homo erectus európai változatának tekinti. A heidelbergi emberrel egy időben a tisztán H. erectusnak tartott előemberek maradványai is megtalálhatóak ugyanebből a korszakból. „A probléma az, hogy a La Sima-nál talált maradványok közül sok a neandervölgyire jellemző vonásokkal rendelkezik, különösen ami a fogukat és az állkapcsukat illeti. Minden más bizonyíték arra utal, hogy a neandervölgyi ember még további kétszázezer évig nem tűnt el a föld színéről. Ezen csontok keltezése így az egész evolúcióról alkotott képünkben zavart okoz” – magyarázta a régész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
