Zsolnay-kiállítás nyílt Pécsen

A porcelángyár

Zsolnay Vilmos (1828-1900) 1865-ben vásárolta meg testvérétől az apjuk által 1853-ban alapított pécsi majolika- és porcelángyárat, amely ezt követően hatalmas fejlődésnek indult. A tulajdonos példátlan eredményeket ért el új eljárások, gyártási technológiák bevezetése terén, épületdíszítő terrakottáit, tűzálló tégláit, mázas edényeit a külföldi piacok vásárlói is szívesen fogadták.

Munkásságának legjelentősebb elismerését kapta meg, amikor az általa az 1890-es években kikísérletezett, eozinmázzal bevont porcelánfajansszal nagy aranyérmet nyert és tevékenységéért francia becsületrendet kapott a párizsi világkiállításon. A keramikus által kifejlesztett kerámiaanyagok több ezer hazai épületet díszítettek és díszítenek, köztük a Gellért Fürdőt, az Iparművészeti Múzeumot, a Földtani Intézetet és a kecskeméti Cifra Palotát.

A Zsolnay gyár a XIX-XX. század fordulóján az Osztrák-Magyar-Monarchia legnagyobb kerámiaüzeme volt, ahol használati és díszedényt, építészeti kerámiát és kályhacsempét, porcelánszigetelőt, kőagyag csöveket egyaránt gyártottak.

Az első világháború és az azt követő békekötés megtörte a nagyívű fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás ideje volt. Újabb fordulópontot jelentett az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek. A fiatal iparművészek új, modern formanyelvet honosítottak meg a gyár termékeivel, emellett egyre erősebben mutatkozott az igény a tradicionális technikák és formák megőrzésére is.

A gyártörténet a Zsolnay család szerteágazó és izgalmas története is. A tárlat Zsolnay Vilmos mellett azokról is megemlékezik, akik nélkül e gazdag örökség nem jöhetett volna létre. A keramikus fia, Zsolnay Miklós kereskedő és üzletember biztosította, hogy a gyár családi tulajdonban maradjon, megőrizve piaci vezető szerepét.

Zsolnay Júliáról kevesen tudják, hogy nemcsak tervező, hanem festőművész is volt, nővére, Zsolnay Teréz tervezőként és a hagyaték összegyűjtésében, megőrzésében is kiemelkedő szerepet játszott. Júlia férje, Sikorski Tádé tervezőként és építészként egyaránt beírta nevét a gyár történetébe, Teréz férje, Mattyasovszky Jakab pedig geológusként is segítette apósa felfedezéseit.

Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője a kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a Zsolnay Negyed rendezvényeire évente 100-150 ezer látogatót várnak. Az idei programok között említette az április végén kezdődő Zsolnay Fesztivált, valamint az augusztusra tervezett gyermekfesztivált.

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a kulturális turizmus komoly változásokon megy keresztül: a lexikális anyagok könnyebb internetes elérhetősége okán a turisták kevesebb információra és több élményre vágynak. Véleménye szerint a Zsolnay Kulturális Negyed megfelel ezeknek az elvárásoknak.

1. A kiállítás
2. A porcelángyár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
• Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
• Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
• Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
• Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását