Korábban történhetett az afrikai kivonulás
2011. december 5. 09:59
Kutatók egy csoportja olyan kőeszközöket talált Ománban, amely azt bizonyítja, hogy a modern ember 30 ezer évvel hamarabb hagyhatta el Afrikát, mint azt eddig gondoltuk.
Korábban
Egy nemzetközi régészekből és geológusokból álló csapat a dél-ománi Dhofar-hegységben talált felfedezései új megvilágításba helyezhetik a kérdést: a modern ember mikor és hogyan hagyta el az ősi afrikai földet, hogy új hazáját, Eurázsiát birtokba vegye.
A Birminghami Egyetem kutatója, Dr. Jeffrey Rose által vezetett csoport több mint száz új eszközt talált, melyek a núbiai közép-kőkorszakból ismertek. A szakma eddig úgy tudta, hogy ezek az ősi „iparos” eszközök kizárólag az egyiptomi Nílus-völgyben készültek, Afrikán kívül eddig sehol máshol nem találtak ilyeneket. A felfedezések a kutatók szerint további bizonyítékokat szolgáltatnak arra nézve, hogy a korai ember Afrikából történő kivándorlása a Vörös-tengeren keresztül történhetett.
„Egy évtizedes dél-arábiai kutatás után, mely arra irányult, hogy megérthessük őseink expanzióját, végre megtaláltuk a 'füstölgő pisztolyt'. A kutatás izgalmát az teszi teljessé, hogy nem létezik végleges forgatókönyv” – mondta Rose.
A régóta fennálló emberi migrációról és afrikai szétszóratásáról szóló elméleteket jelentős kihívás érte. A legújabb technikai vizsgálatok segítségével a kutatók megállapították, hogy az ománi területen talált leletek 106 ezer évesek, ami jelentősen eltér a korábbi állásponttól, miszerint az afrikai kivándorlás 40-70 ezer évvel időszámításunk ezelőtt volt.
Ráadásul az ománi helyszíneket messze a tengertől, mélyen a szárazföldben lokalizálták, ami teljesen ellentétes a jelenleg elfogadott nézettel, mely szerint a korai ember a part mentél haladhatott előre. A kutatócsapat egyik tagja, Mark Anthony szerint „ez egy kitűnő példa az elméleti modellalkotás és a valós bizonyítékkal alátámasztott gyakorlati kutatás közötti különbségekre. A part menti vándorlás hipotézise papíron ésszerűnek tűnik, de a régészeti leletek kihúzzák a talajt az ésszerűség alól.”
Mi vezethette ezeket az emberi csoportokat, hogy a tengerpartot elhagyva a könyörtelen ománi sivatagba vándoroljanak? A tudósok szerint a megoldás az éghajlat ingadozó ciklusaiban keresendő. Ezeken a földeken 106 ezer évvel ezelőtt nagy kiterjedésű füves vidékek voltak, nem pedig a ma látható száraz homokpusztaságok. „Abban az időben Dél-Arábia édesvízben, nagyvadakban gazdag zöldellő paradicsom volt, ahol a jó minőségű kövekből őseink könnyen gyárthattak kőeszközöket” – mondta Rose. Ezek a korai emberek elsősorban vadászok lehettek, ám a halban gazdag folyóhálózatot kihasználva, gyakran halásztak is.
Hogy a korai emberek meddig élhettek ezen a vidéken, azaz hogy a változó éghajlati ciklus meddig biztosított nekik lehetőséget az ománi maradásra, még nem bizonyított, a jövőbeni kutatások deríthetik ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.
