Élet a Niitaka-hegyen túl

Hetven évvel ezelőtt, 1941. december 7-en Japán lerohanta Pearl Harbort, az Egyesült Államok hawaii szigeteki katonai támaszpontját. Az amerikai veszteség elsőre óriásinak tűnt: 188 repülőgép es 4 csatahajó semmisült meg, 2400 ember meghalt. Az ázsiai birodalom terve – az USA csendes-óceáni flottájának kiiktatása – mégsem vált be: a japánok fő támadási célpontjának tekintett repülőgép-hordozók nem voltak ugyanis a kikötőben. Ennek ismeretében viszont kérdéses: volt-e így értelme a támadásnak? Japánban egyelőre nem gondolkodnak a válaszon.

A Japán Birodalom imperialista, nagyhatalmi területszerző politikája 1941. második felére kiteljesedni látszott. Japán ekkorra már magáénak tudta a Koreai-félsziget jelentős részét, Mandzsúriát és Tajvant, és túl volt két Kína és egy a Szovjetunió elleni háborún. 1941. április 13-én Japán semlegességi szerződést kötött a Szovjetunióval, mely elismerte a távol-keleti birodalom fennhatóságát Mandzsúria felett. Japán biztosítottnak látta ázsiai területeinek védelmét, és lassan kezdte előtérbe helyezni egy újabb háború megindításának gondolatát, ezúttal túllépve Ázsia határain.

A Csendes-óceáni és dél-kelet-ázsiai térség birtoklásáért folytatott küzdelemben a japán politika álláspontja szerint meg kellett állítani a térségben szintén jelen lévő Egyesült Államokat. Japán angol és amerikai fennhatóság alatt álló területeket kívánt birodalmához csatolni, többek között a Fülöp-szigeteket, melyet egyértelműen veszélyeztetett az amerikai katonai jelenlét lehetősége, így a japán katonai vezetés a megelőző csapás mellett döntött.

Az Amerika elleni támadás gondolata 1941 elején merült fel, melynek előkészítését Hirohito japán császár Jamamoto Iszoroku admirálisra bízta. Az Egyesült Államok elleni háború Japán katonai és politikai vezetésében is konfliktusokat eredményezett. Maga a császári udvar is két pártra szakadt, a császár testvére Nobuhito herceg egyértelműen kifejezte háború-ellenes álláspontját, mert véleménye szerint a japán haditengerészet nem lett volna képes győzelmet aratni az amerikaiak felett. 1941 októberében a császár új miniszterelnököt nevezett ki Tódzsó Hideki személyében, aki tökéletesen alkalmasnak tűnt a háborús politika végrehajtására.

A támadás célpontjának kiválasztásakor nemcsak a stratégiai okokat vette figyelembe a japán hadivezetés, hanem mindenképpen el szerette volna pusztítani az amerikai haditengerészet javát. Ez egyrészt komoly morális problémát okoz az ellenségnek, másrészt megakadályozza, hogy az amerikaiak közbeavatkozzanak Japán dél-kelet-ázsiai hódító politikájába. Kézenfekvőnek tűnt, hogy az amerikai Csendes-óceáni Flottát egyik állomáshelyén, a Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbourban támadják meg. Csakhogy a japán katonai vezetés körében nagy vita támadt, hogy érdemes-e megindítani az akciót annak tudatában, hogy az amerikai flotta három anyahajója, a USS Lexington, a USS Enterprise és a USS Saratoga egyike sem tartózkodik a kikötőben. Jamamoto mégis a mellett döntött, hogy végrehajtják a támadást.

A teljes cikk a 2011 TéL számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma