Elfeledett polgárháborús fogolytábort tártak fel

Amerikai régészek eddig közel 300 leletet hoztak felszínre a konföderáció egyik hadifogolytábora, a Lawton területén. A Dél-Georgiai Egyetem csapata számos olyan tárgyat talált, amely segíthet megérteni a hadifoglyok sorsát. Az intézmény pár napja mutatott be egy tucatot a múlt hónapban megtalált leletek közül, valamint birtokába jutott a rövid életű hadifogolytáborból küldött egyetlen megmaradt levélnek is.

Ez utóbbit Charles H. Knox írta feleségének a New York-i Schroon Lake-be. A 1. Connecticut Lovassági egység tizedeseként szolgáló katona a tábor kiürítése előtt mindössze nyolc nappal feleségének egyik tehenük eladását javasolta, valamint kifejezte abbéli reményét, hogy egy fogolycserének köszönhetően hazajuthat. Knox álma azonban nem teljesült, mert átszállították Andersonville-be, ahonnan csak 1865 februárjában szabadult, nem sokkal a háború vége előtt.

A nemrég feltárt tárgyak közt van zsebkés, csat, és néhány kulcs is, valamint egy egymástól nem messze fellelt gyémántgyűrű és kitűző is. A kutatók szerint a gyémántok az Unió III. alakulatára utalnak, amely számos csatában vett részt, mígnem 1864 újjászervezték és összevonták más egységekkel. A csapattest zászlóin és jelvényein ékköveket hordott, az egykori tagok még az egység megszűnése után is büszkén viselték ezeket. Kevin Chapman, az ásatáson részt vevő egyetemi hallgató szerint a leletek arra utalnak, hogy a táborban III. alakulat veteránjai is raboskodtak.

A polgárháborús relikviák – pipa, egyenruhagombok, képkeret, érmék, felszerelés, töltények, hadifoglyok által készített tárgyak – ilyen nagy mennyiségben történő felfedezése példátlan a régészek szerint. A leletek alapján bebizonyosodott, hogy a hely tízezer ember otthona volt, akik kalyibákat építettek. 1864 perzselő nyarának túlélése után a földbe ástak, hogy védekezzenek a hideg tél ellen, míg az év novemberében váratlanul kiürítették a tábort az északi erők előrenyomulása miatt. A régészek szerint a foglyoknak az éj közepén kellett elhagyni a tábort, személyes tárgyaikat hátrahagyva.

A becslések 725 és 1330 köztire teszik a táborban elhunytak számát. A polgárháború folyamán mind a déli, mind az északi oldalon siralmas körülmények között tartották a foglyokat, gyakorta pusztítottak járványok, a fejadagok szegényesek voltak. A helyszínről nem maradt fenn fénykép, de egy uniós térképkészítő lefestette a börtönt, valamint ötezer oldalas naplójában részletezte a siralmas körülményeket.

Chapman elmondta, hogy a kutatócsapat szeretné megismerné az uniós foglyok és konföderációs őreik mindennapi életét. Becslése szerint eddig még csak a foglyok által használt terület egy százalékát mérték fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét