Láthatatlan védőréteg óvja a jövőben a régészeti kincseket
2011. július 11. 16:44 MTI
Új eljárást fedezett fel a papiruszból, bőrből vagy gyapjúból készült régészeti leletek tartósítására egy német-egyiptomi kutatócsoport: láthatatlan részecskék képeznek védőréteget, amely a kezelt felületet megóvja a penésztől és a baktériumoktól.
Korábban
A Németországban kifejlesztett módszer lényege, hogy ezüstrészecskéket építenek be műanyag-nanoszálak közé - magyarázta a Hallei Egyetem Polimer Anyagtudományi Intézetének igazgatója, Goerg H. Michler. Eddig a könyvek vagy textíliák penészesedését csak mérgező anyagokkal vagy radioaktív sugárzással lehetett meggátolni. Az új módszer ezzel szemben könnyen kezelhető és nem mérgező - folytatta a fizikus. Ebből a szempontból az eljárás az orvoslásban is szerepet kaphat, mégpedig az implantátumok antibakteriális bevonataként.
A műanyag nanoszálak ezerszer vékonyabbak egy emberi hajszálnál. Ezeket az úgynevezett polimer-nanoszálakat nano-ezüstrészecskékkel és más részecskékkel szőtték egybe. A láthatatlan szövet készítése előtt laboratóriumi körülmények között számtalan kombinációt teszteltek baktériumokon és penészgombákon. Megfelelően magas ezüstmennyiség esetén a réteg gátolta a mikroorganizmusok felszaporodását.
Elvileg minden régészeti leletet és műalkotást el lehet látni e védőréteggel. Gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a műanyagoldatot átpréselik egy hajszálcsövön, majd a keletkezett szál egy 20 000 volt feszültségű elektromos mezőn eredeti vastagságának kevesebb mint ezredrészére vékonyodik. Ezt követően immáron nanoszálként permetezik a tárgyra - magyarázta Ashraf Asran, a kutatásban együttműködő kairói nemzeti kutatóközpont munkatársa.
Az első gyakorlati tesztet januárban végezték el a kutatók a kairói Egyiptomi Múzeumban, egy modern, festett papiruszdarabon. Jelenleg további kísérletek zajlanak a Hallei Egyetemen, hogy gyorsított öregedési körülmények között vizsgálják a nanoréteg hosszú távú hatékonyságát. Céljuk, hogy a csíraölő réteg csak több évtized elteltével bomoljon el. A tesztek végeztével a kutatócsoport ősszel tudományos konferenciát tervez Kairóban, ahol az eljárást bemutatnák a nemzetközi, mindenekelőtt az egyiptomi szakembereknek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
