A modern ember sosem élt "társbérletben" a felegyenesedett emberrel
2011. július 4. 08:03 MTI
A modern ember (Homo sapiens) sohasem élt "társbérletben" a felegyenesedett emberrel (Homo erectus) - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya PLoS ONE legújabb számában látott napvilágot.
Korábban
A felegyenesedett embert a modern ember közvetlen elődjének tekintik, hiszen a Homo erectus és a Homo sapiens anatómiája sok vonatkozásban nagyon hasonlatos. Kivételt csupán a Homo erectus kisebb agytérfogata és koponyájának a modern emberétől némiképp különböző alakja képez.
A Homo erectus volt őseink közül az első, amely elhagyta Afrikát mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt. Afrikában és Ázsia nagyobb részén a felegyenesedett ember körülbelül 500 ezer évvel ezelőtt halt ki. A legutóbbi időkig a tudósok úgy vélték, hogy Indonéziában, a Solo-folyó környékén, a ngandongi lelőhelyén még 35-50 ezer évvel ezelőtt élt a Homo erectus. A közösség utolsó tagjai megoszthatták "élőhelyüket" a modern emberrel, amely körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt települt meg Indonéziában. A csontleletek, mindenekelőtt a fogak kormeghatározását, amely szerint a Homo erectus csupán 35-50 ezer éve halhatott ki, 1996-ban végezte egy kutatócsoport.
A mostani SoRT-projektben (Solo RiverTerrace - Solo-folyó terasza) egyaránt részt vettek az 1996-os expedíció tagjai, ahogy vizsgálataikat bíráló tudósok is. A vizsgálatokat Susan Antón, a New York-i Egyetem antropológusa, valamint Etty Indriati, az indonéz Gadzsa Mada Egyetem antropológusa irányította. A kutatásokat a Solo-folyó fölött magasodó terasz két lelőhelyen végezték, ahol az őskori árvizek képezte üledékrétegeket vizsgálták. (Valamikor a lelőhelyek a parton voltak, de az idők során a folyó a mélybe süllyedt.)
A kutatók három, a radioaktív bomláson alapuló kormeghatározási módszert alkalmaztak. A korábbi expedícióhoz hasonlatosan alkalmazták az urán-izotópok bomlási sorára alapozó módszert, valamint az úgynevezett elektronspin-rezonanciát (ESR). Utóbbi a spektroszkópia ága, amely az anyag fényabszorbcióját vizsgálja erős mágneses tér jelenlétében. A harmadik módszer az argon-argon kormeghatározás, amely az üledékben talált vulkanikus eredetű ásványok datálására alkalmazták.
Az adatok szerint a Homo erectus legkevesebb 143 ezer éve tűnt el a Föld színéről, ezt az eredményt hozta az uránsor-vizsgálat, valamint az ESR-módszer. A geológiai korok meghatározására szolgáló argon-argon módszer szerint viszont a felegyenesedett ember 550 ezer éve halt ki. Bárhogy is volt, a Homo erectus semmiképp sem élhetett Indonéziában "társbérletben" a modern emberrel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap