Egyre nagyobb teret nyer a gének direkt szekvenálása

A diákok egy olyan eljárást szorgalmaznak, amely sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint a jelenleg használt metódus – adta hírül a PLoS ONE című periodikum e héten megjelenő száma. 2000-ben a kutatók még azt javasolták a Science című folyóiratban megjelent dolgozatukban, hogy klónozzák az ősi DNS-ek egyes részeit, amivel kiszűrhetik a hibákat és felfedhetik a modern DNS-ek által okozott „szennyeződéseket”.

„Ezek a szabályok azóta evangéliumokká váltak” – mondta Brian Kemp, a WSU antropológusa-molekuláris biológusa. Valóban, a technika széles körben elterjedt, amire Kemp saját tapasztalatát hozza fel: „Volt már olyan tanulmányom, amelyet azért utasítottak el, mert nem klónoztam” – mondta el a direkt szekvenálás elismeréséért küzdő kutató.

Mivel Kemp híján volt a klónozási tapasztalatoknak, felvette a kapcsolatot a WSU-n biotechnológiát hallgató Sara Runnellsszal, majd együtt megvizsgálták egy 3500 éves fóka csontjait. „Öt mintavétel után kiderült, hogy a klónozás és a direkt szekvenálás ugyanazt az eredményt hozta” – nyilatkozta Runnells, majd hozzátette: a direkt szekvenálással időt és pénzt lehet megspórolni, ami manapság nem elhanyagolható szempont.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején