A fenékpusztai feltárásokat mutatják be Lendván
2011. március 4. 10:25 MTI
Pannónia késő antik öröksége, 125 év régészeti kutatása Keszthely-Fenékpusztán címmel nyílt kiállítás a szlovéniai Lendván, ahol a Balaton közeli területen végzett régészeti kutatások leleteit láthatják az érdeklődők.
Korábban
A muravidéki magyarság központjának számító városban a Bánffy Központ galériája ad helyet a csütörtöktől látható tárlatnak; az utóbbi évek régészeti kutatásainak egyik vezetője Heinrich Tamáska Orsolya, a lipcsei egyetem tudományos munkatársa volt - közölte a megnyitó kapcsán a Zala Megyei Önkormányzat elnöke.
Manninger Jenő kifejtette: Zala föld alatti kincsei nagyon sokat tudnak mesélni a múltról, hiszen a megye mai területén több mint 2700 régészeti lelőhely ismert, az őskortól a késő középkorig bezárólag számos időszak emlékeivel. Az ismert lelőhelyek közül kiemelkedik a Keszthely melletti Fenékpuszta, ahol Zala egyik legjelentősebb, a nemzetközi szakirodalomban is jól ismert és legjobban feltárt régészeti lelőhelye található.
A terület régészeti szempontból elsősorban a római és a népvándorlás kori emlékek miatt ismert. Csaknem 15 hektáros területen fekszik az impozáns méretű, két méter vastag fallal és 44 kerek toronnyal erősített római erőd maradványa.
A Keszthely környéki kőbányák alapanyagából a 4. században épített monumentális erődítmény több-kevesebb megszakítással a 10. század elejéig lakott volt, falai közt rómaiak, majd gótok és longobárdok éltek, később, az avarok uralma alatt pedig egy titokzatos nép, amit a régészet tudománya Keszthely-kultúra névvel illet. A hely jelentőségét tovább növeli, hogy egyes források szerint itt született Nagy Theodorik, a gótok később Itáliában híressé vált királya.
A Pannónia késő antik öröksége, 125 év régészeti kutatása Keszthely-Fenékpusztán című kiállításon az erőd csaknem 600 éves történetén keresztül a mai Dunántúl történetébe is bepillantást nyerhet a látogató. A tárlat nemcsak az elmúlt 125 év régészeti munkájának állít emléket, hanem azokat a friss eredményeket is felvonultatja, amelyeket a 2009-ben zárult magyar-német közös kutatási program tárt fel vagy helyezett új megvilágításba.
Manninger Jenő hangsúlyozta: a kutatások egy fejezete lezárult, de nem fejeződött be véglegesen, Zala Megye Önkormányzatának segítségével az ásatások 2011-ben is folytatódnak Fenékpusztán. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a lipcsei és a heidelbergi egyetem szervezésében magyar és német régészhallgatók folytatják a több mint száz éve megkezdett kutató munkát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap