Haiti építészeti örökségének mentésébe fogott
2011. január 14. 11:51 The Guardian
A haiti kormánynak állampolgárai és az ország építészeti öröksége között kell választani – így egyszerűsíthető le az a kérdés, amely egy évvel a földrengés után egyre élénkebben foglalkoztatja a szigetország újjáépítésén fáradozókat.
Korábban
A 230 ezer áldozattal járó tavalyi földrengés következtében 300 ezer épület semmisült meg, s legalább 1,5 millió ember kénytelen még mindig sátrakban éjszakázni – és élni. A főváros, Port-au-Prince azonban már mutat némi életjelet. A kikötő, a repülőtér és a telefonhálózat működik, az utcákat újra elárasztották az árusok és az autósok, az emberek pedig az újjáépítésről kezdenek beszélni.
Haiti páratlan építészeti örökséggel rendelkezik, s a szigetország volt az első, feketék által vezetett állam a világon, amely a rabszolgák egyik sikeres felkelése nyomán szabadulhatott fel az idegenuralom alól. A kormány jelenleg komoly dilemma előtt áll: előbb gyorsan talpra állítsa-e az országot, vagy inkább a múltjával törődjön. Számos templom és műemlék pusztult el a földrengésben, de az ország még ennél is többet veszíthet. A józan hangok nem tágítanak és a következő kérdést szegezik a kormánynak: ki akar törődni az ország történelmével és kultúrájával, ha 1,5 millió ember még mindig sátrakban kénytelen mindennapjait tengetni?
„Miért kellene tabula rasa-t csinálnunk mindenhol, amikor egy ilyen gazdag történelem van a hátunk mögött?” – fogalmaz meg egy ellenvéleményt Michèle Pierre-Louis, a haiti Knowledge and Freedom Foundation elnöke. „Sokat utaztam a világon, sok szegény helyen jártam, ahol fontos szerepet szánnak a történelemnek és az emlékezetnek. Úgy gondolom ez nagyon fontos, az identitás egy szelete” – tette hozzá.
Ilyenek például a századfordulón épült ún. gyömbérkenyér-házak, amelyek a különleges, cikornyás díszítésükről kapták nevüket. Ezeket a házakat úgy alakították ki, hogy megfelelően alkalmazkodjanak a helyi körülményekhez: meredek tető, magas mennyezet, veranda, hatalmas ajtó, redőnyös ablakok – mind-mind olyan elem, amely a szobák hűtését szolgálja, a fakeretek pedig nemcsak a hurrikánoknak, hanem a földrengéseknek is ellenállnak.
„Ezek a házak annak bizonyítékai, hogy a haiti kultúra különbözik a többi karibi szigetétől” – nyilatkozta Randolph Langenbach amerikai építész. Langenbach azon szakemberek közé tartozik, akik tavaly kétszáz ilyen házat vizsgáltak meg, majd ezeket felterjesztették a World Monuments Fund veszélyeztetett építészeti örökségének listájára. Érdekesség, hogy mindössze 5%-uk pusztult el a földrengés következtében, miközben Port-au-Prince épületeinek 40%-a dőlt össze tavaly januárban – Langenbach ezért úgy gondolja, hogy ezek a házak a szeizmikus ellenállás modelljei lehetnek a nem túl távoli jövőben.
Az építészeti örökség azonban nem ér véget a gyömbérkenyér-házaknál. Ott vannak például a 18. századi francia és angol erődök, vagy a szintén a franciák által épített Jacmel part menti városa. S azok számára, akik még mindig kétségbe vonnák az építészet identitásformáló erejét, ott van Laferrière, a nyugati félteke legnagyobb citadellája. Az épület falai öt méter szélesek, a bástyák 39 méter magasak, a ciszternák pedig egy évnyi vízmennyiséget tárolnak. Az idelátogató francia építészeket valósággal letaglózta a citadella monumentalitása és szofisztikáltsága, de hasonlóan értékes az alatta elhelyezkedő Sans-Souci, az építész Henri Christophe palotája; mindkét épületet a „szabadság egyetemes szimbólumának” tartják.
Haiti igazi sikertörténetként tekint a 19. században épült Vaspiacra, amely azt bizonyítja, hogy a rekonstrukciós kísérletek közül nem mindegyik végződik kudarccal. A Vaspiac fele ugyan egy 2008-as tűzvész következtében leégett, a romokkal pedig a földrengés végzett, de végül sikerült helyreállítani a haitiak körében az egyik legkedveltebbnek számító nemzeti szimbólumot, amelyet tegnap Bill Clinton egykori amerikai elnök társaságában nyitottak meg. A felújítással nem csak történelmük és nemzeti örökségük egy kis szeletét kapták vissza a szigetlakók, de az eredetileg Kairóba szánt, szintén francia építészek keze alól kikerülő alkotás rekonstruálásával kiemelkedő kereskedelmi lehetőséghez jutott a világ egyik legszegényebb államának tartott ország.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.