Nehezen birkózik meg Irak Szaddám örökségével

A bagdadi mecsetben található hatalmas kripta megközelíthetetlen volt az elmúlt három évben, így az ott őrzött Korán is el volt zárva az érdeklődő szempárok elől. Mindeközben a politikai vezetés a Szaddám-rezsim és a Baász-párt harminc éves történetének kulturális örökségét igyekszik számba venni. „Ami itt van, az szinte felbecsülhetetlen, több millió dollárt érhet” – mondta Seikh Ahmed al-Szamarrai, az Iraki Szunnita Alapítvány elnöke, miközben a nyugat-bagdadi mecset karcsú minaretjeire mutat, amelyeket Szaddám Huszein az Összes Csata Anyjának keresztelte el. A férfi mögött az ún. véres Korán hever, amit az iraki diktátor saját vérével „mondott tollba”.

A síita vezetésű kormány roppant mód érzékeny az elmúlt rendszer kulturális szimbólumainak előtérbe helyezését illetően, az adminisztráció egyik része próbálja az épületeket és műkincseket a lehető legnagyobb „biztonságba” helyezni, hogy ne tudják velük felidézni és dicsőíteni a rettegett Baász-párt uralmát. S ott vannak maguk a szunniták, akik a kincsek újraosztásától és az elzárt területek kapuinak megnyitása utáni égi dörgedelemtől félnek, amennyiben a Korán eme istenkáromló példányára valaki szent könyvként tekintene. „Rossz, amit csináltunk. Ez haraam (tiltott)” – mondta el a vérrel írott könyvről Seikh Szamarrai. A népharag ellenére az elnök az amerikai invázió utáni viharos években a könyv védelmezőjének szerepében lépett fel, a Korán egyes lapjait saját házában, míg a többit rokonainál rejtette el.

A többi relikviával valamivel könnyebb dolga van a kormánynak. Ilyen például Szaddámnak a Bagdadban felállított szobra, amelyet az intervenciós csapatok 2003 áprilisában döntöttek le talapzatáról, valamint a Baász-párt funkcionáriusairól mintázott, az ország számtalan pontján felbukkanó rézből készült mellszobrok. A 2003 óta immáron negyedik kormányát fogyasztó ország vezetése leginkább azzal van elfoglalva, hogy mit kezdjen azokkal a műemlékekkel, amelyek ugyan a Szaddám-érában keletkeztek, de a közel-keleti állam kultúrájának integráns részét alkotják; például a főváros központjából látható, az Irán ellen aratott győzelem előtt tisztelgő, katonai parádék helyszínéül szolgáló két egymásba hajló monstre karddal, amely annyira összefonódott a várossal, mint a Hagia Sophia Isztanbullal, vagy az Óváros Damaszkusszal.

„Irak legtehetségesebb művészeinek olyan alkotásokat kellett tervezniük, amelyek az emberek elnyomását szolgálták” – vallja Ahmed Csalabi, aki az iraki közéletnek a párt maradványaitól való megtisztulási folyamatát vezényelte le az iraki diktátor bukása utáni első években. „Ez nagyon destruktív hatással van az emberek pszichéjére. A totalitarianizmus következményeit juttatja az eszünkbe, s annak az embernek az idealizálását, aki a gonoszt testesíti meg. Az előző rendszer semmit sem hozott az országba, semmi olyat, ami esztétikai funkcióval bír” – tette hozzá.

„Itt volt, uralkodott és hatással volt a világra” – ez már Movaffak al-Rubaje, Szaddám Huszein egykori nemzetbiztonsági tanácsadójának véleménye. „Szaddám történelmünk része, igaz, annak rosszabbik felét testesíti meg. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy nagy változásokat hozott az ország életébe. Ezt nem szabad elfelejtenünk, s az örökségét sem kellene teljesen eltemetnünk. A legfontosabb tanulság Irak számára, hogy az ország nem lehet újra diktatórikus berendezkedésű” – vallja a politikus.

Idővel a Szaddám-rezsimről szóló diskurzus Irak történelmi tudatának szövetébe ivódhat, hasonlóan Németországhoz, ahol a negyvenes évek végén megkezdődött a nácikkal kapcsolatos társadalmi párbeszéd. Egyesek szerint a Szaddám-szobroknak nincs helyük az utcákon, azok ugyanis félelmet ébresztenek a polgárokban, de Ali al-Muszavi, a jelenlegi elnök, Nour al-Maliki szóvivője szerint a véres Koránt is csak magánmúzeumban szabadna kiállítani, mivel az sokak érzékenységét még mindig sérti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt