Szíriától a Nemzeti Múzeumig

2010. december 16. 08:41

Akkor és most - Magyarok Margatban címmel Pécs után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatják be péntektől a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kiállítását a margati keresztes vár kutatásáról, feltárásáról.

Korábban

Buzás Gergely régész, művészettörténész, a kiállítás rendezője elmondta, hogy a tárlaton 18 tabló, mintegy harminc tárgy látható. A legkülönösebb a gránátalma formájú kerámia kézigránát, amely a 13. századi keresztes háborúkban harci eszköz, gyújtószerszám volt.

Emellett szerepelnek a tárlaton színes mázas kerámiaedények, tálak, játékkocka, a középkori várról készült két fa makett és bemutatnak egy számítógépes animációs filmet a vár rekonstrukciójáról. A kiállítás nyitvatartási ideje alatt, február végéig a Magyar Televíziónak az expedíció szíriai munkájáról készített filmjei peregnek.

A régész, aki ugyancsak tagja a margati expedíciónak, hozzátette: a Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében bemutatott kiállítástól a budapesti annyiban különbözik, hogy több lesz a tárgy, igaz, ezek restaurátori másolatok, mert az eredeti darabokat határozott időre kapták kölcsön és Pécsről vissza kellett küldeni őket Szíriába. Szigorú törvények védik ugyanis az ásatásoknál föllelt darabokat, és hiába találták meg azokat magyar régészek, nem kaphat belőlük Magyarország - magyarázta a régész.

A szíriai kormány 2006-ban kezdeményezte, hogy a nemzetközileg is elismert Szíriai-Magyar Régészeti Misszió kezdjen feltárásokat az 1187-től a johannita lovagrend birtokában levő, 5,7 hektáron elterülő vár területén. 2007-ben indult a margati program, amelyet "koszt és kvártély" vagyis étkezés és szállás fejében végeznek a magyar archeológusok és önkéntes segítőik. Évente két-három, 2007 óta mostanáig tíz magyar expedíció - amelyben szinte minden magyar tudományos intézmény képviselve van - dolgozott a terepen - tette hozzá Buzás Gergely.

A keresztes hadjáratok a 12-13. században a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalmai voltak. A keresztes hadjáratok kora, különösen a 13. század fordulója az Európa-szerte ismert magyar királyság fénykorának számított. Ez volt egyben az az időszak is, amikor III. Béla, majd fia, II. András uralkodása alatt Magyarország bekapcsolódott a keresztes hadjáratok összeurópai mozgalmába. 1217-1218 fordulóján a II. András vezette hadjárat idején a király fölkereste a johanniták legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására.

A Szíriai-Magyar Régészeti Misszióban a magyar kutatások számos fontos és látványos eredményt hoztak, például a világ legnagyobb keresztes freskóciklusát fedezték fel a várkápolnában. Tavaly ősszel Cardiffban nemzetközi keresztes konferenciát tartottak, ezen a Margatban kutató magyar szakemberek ismertették tudományos eredményeiket, s ezek a tanulmányok benne lesznek a konferencia anyagát összegző kötetben - hangsúlyozta Buzás Gergely. Szíriának is fontos a feltárás, mert szeretné elérni, hogy a tengerpart közeli Margat felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára - tette hozzá.