Biztosan nem a lőcsei fehér asszony nyugszik az osgyáni kriptában
2010. október 1. 15:24
Biztosan nem Korponayné Géczy Julianna, azaz a lőcsei fehér asszony maradványai pihennek a szlovákiai Osgyán római katolikus templomának kriptájában – erre a következtetésre jutottak a lőcsei Szepességi Múzeum kutatói.
Korábban
Még 2009 augusztusában röppent fel a hír, hogy a Rimaszombati járásban lévő Osgyán község római katolikus templomának kriptájában Korponayné Géczy Julianna földi maradványai találhatók - olvasható az Új Szó című pozsonyi napilap pénteki számában. Ő volt a magyar történelemben az egyetlen asszony, akit hazaárulásért lefejeztek.
Peter Madúch osgyáni plébános 2008-ban nyittatta fel a kriptát. Akkor a közvetlenül az oltár alatt lévő üregben tíz, a 18. és a 19. századból származó koporsót találtak. A plébános az egyik dísztelen koporsóra lett figyelmes. Az e koporsóban fekvő, az antropológiai jegyek és a ruházat maradványai szerint is egyértelműen női csontváz koponyája elvált a váz többi részétől, ami akár kivégzésre is utalhatott. Az Osgyán történelmét kiválóan ismerő plébános úgy vélte, a jeltelen koporsóban esetleg Korponayné Géczy Julianna maradványai lehetnek.
A lőcsei Szepességi Múzeum munkatársai mintát vettek a csontvázakból, valamint a koporsókból és a ruházatból. Ezek alapján bebizonyították, hogy a kriptában lévő maradványok a vizsgálatok szerint a Bakos és a Luzsénszky család tagjainak maradványai. A legenda szertefoszlott, egyértelművé vált, hogy az osgyáni kriptában nem Korponayné Géczy Julianna nyugszik.
Jókai Mór a Lőcsei fehér asszony című regényében azt írta, Julianna volt az, aki a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710. február 13-án beengedte a császári csapatokat Lőcsére. Valós szerepére a későbbi kutatás derített fényt, e szerint Korponayné Géczi Julianna csupán üzeneteket, leveleket közvetített a védők és az ostromló csapatok parancsnoka között. Történelmi tény, hogy Lőcse előzetes tárgyalások után, szabályos kapituláció útján került a császáriak kezére. Ennek ellenére a fiatal nőt hazaárulásért kivégezték.
Mivel az a római katolikus templom, amelynek kriptájában sírját feltételezték, csak 1747-ben, bő 33 évvel kivégzése után épült, így ott nem temethették volna el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap