Castro: "áldozatvállalás" volt a rakéták befogadása 1962-ben
2010. augusztus 25. 09:19 MTI
A szocialista táborért hozott áldozatként fogadta el Kuba 1962-ben a szovjet atomrakéták telepítését – erről beszélt Fidel Castro kubai vezető az ország tudósai előtt a keddi kubai sajtó beszámolója szerint.
Korábban
„Nem akartunk itt rakétákat vagy szovjet támaszpontot. Jobban érdekelt bennünket az országról kialakuló kép. Egy szovjet támaszpont rontotta a forradalom képét, a térségre gyakorolt hatását” – mondta hétfőn a 84 éves volt kubai elnök, aki 1962 októberében az atomháború küszöbére sodorta a világot a rakéták befogadásával.
„Miért fogadtuk mégis el? Nagyon nehéz volt. De az internacionalizmus forgott kockán (…) ha azt reméltük, hogy a szocialista tábor áldozatot hoz és harcol értünk, nekünk is vállalnunk kellett, hogy áldozatot hozunk érte” – mondta a kubai forradalom atyja, aki az atomháború veszélyeit vitatta meg kubai tudósokkal. Köztük volt fia, Fidelito is, aki fizikus – írta a Cubadebate.cu.
Fidel Castro, aki az írásnak szenteli idejét, amióta négy éve egészségügyi okokból visszavonult a nagypolitikából, az elmúlt másfél hónapban többször is mutatkozott a nyilvánosság előtt Havannában, s óvta az Egyesült Államot és Izraelt egy Irán elleni atomháborútól. Fidel, aki 2006. július 31-én mondott le az elnökségről öccse, Raúl javára, az 1962. októberi rakétaválság utolsó még élő főszereplője.
Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár annak idején beleegyezett végül, hogy kivonják a rakétákat Kubáról. Cserébe John F. Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy nem rohanja le Kubát, és kivonják az amerikai rakétákat Törökországból. Fidel nagyon rosszul fogadta a hírt, Hruscsov ugyanis vele nem konzultált a megállapodásról. Castro azt követelte, hogy vonják vissza a szigetország ellen nyolc hónappal korábban elrendelt embargót, és zárják be a guantánamói amerikai támaszpontot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap