Felavatták Izabella főhercegnő mellszobrát
2010. július 19. 13:44 MTI
Habsburg Frigyes főherceg feleségének, Izabella főhercegasszonynak mellszobrát avatta fel a főhercegi pár unokája, Habsburg-Lotharingiai Sarolta a karapancsai vadászkastély udvarán vasárnap.
Korábban
A vadászbirtokon a főherceg és felesége 1910. szeptemberében több napos vadászaton látta vendégül II. Vilmos német császárt: a száz évvel ezelőtti eseményre centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezik idén a Gemenci Erdő-és Vadgazdaság Zrt. Az áprilisi emléktábla-avatás után most az Izabella-nap keretében a főhercegasszony bronz mellszobrát leplezték le a kiskastély előtti téren.
Az esemény fővédnöke, a főhercegi pár unokája, Habsburg-Lotharingiai Sarolta avató beszédében meghatódva idézte fel a karapancsai vadászbirtokon töltött gyermekkorát. Mint mondta, nagyanyja kilenc gyermeket szült, kiváló édesanya volt. Nyolc leány után az első és egyetlen fiú az ő édesapja volt. Kitért arra, hogy a főhercegasszony szenvedélyes fotográfus lévén valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat is.
A szoboravatást követően történelmi lovas- és falkavadászat-bemutató, vadászkürt-koncert és néptánc várta az érdeklődőket. Az ünnepségen tiszteletét tette Pierre Labouverie, a Belga Királyság magyarországi nagykövete is.
Isabella von Croy-Dülmen hercegnő (1856-1931) 1878-ban a belgiumi Ermitázs kastélyban ment feleségül Habsburg-Lotharingiai Frigyes főherceghez. A flamand Croy család a picardiai Ponthieu grófság területéről származik. Az osztrák főhercegné és magyar királyi hercegné támogatta a magyarországi népi kézműipar (hímzés, horgolás) fejlesztését és oktatását, a nők számára majorsági iskolákat alapított a magyarországi Habsburg-uradalom területén. Emellett elismert teniszjátékos volt, művészfotóit pedig 1904-től fényképészeti szaklapok is közölték. 1905-től kezdve képei rendszeresen szerepeltek nemzetközi fényképkiállításokon is.
A Bács-Kiskun megyéhez tartozó Karapancsa az egykori Bellyei uradalom részeként fontos központja volt Habsburg Frigyes vadászatainak. A kastélyt a főhercegi pár építtette, meghívásukra többször megfordult a környéken Ferenc József császár és király, de vadászott ott még többek között Rudolf főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös, XIII. Alfonz spanyol király, valamint a legnagyobb magyar vadász, Széchenyi Zsigmond is.
A trianoni békediktátummal a birtok nagyobbik része a szerb királysághoz került, a magyar területeket 1945-ben fölosztották. A majorság kezelését a kilencvenes évek közepén vette át a Gemenc Zrt. A komplexum két kastélyból, rendezvényteremből, majorsági épületekből és lovasturisztikai központból áll egy angolpark jellegű terület közepén. A hat évvel ezelőtt elkezdett és három szakaszban végrehajtott rekonstrukciós munkák után turistaközpontként várja az érdeklődőket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
- Hírességek, akik rejtélyes módon tűntek el
- Ma is rejtély, ki lőtte hátba a svéd miniszterelnököt
- Nyomtalanul eltűnt az Újvilág első angol kolóniája
- A legvadabb elméletek kaptak szárnyra Rudolf trónörökös halálával kapcsolatban
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap