Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

„Két, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a délik főfal vonalát pontosan megfogjuk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. Hozzátette: miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt.

Pedig komoly hadászati szerepet nem szánhattak neki az építése kezdetén, hiszen akkor a város az ország határtól távoli, biztonságos vidékének számított. A Maroson leúsztatott sószállítmányok miatt Szeged (első középkori, 1183-ból származó említésekor Ciggedin néven) nagy jelentőségre tett szert a 13. századtól kezdődően: a városi rangot 1246-ban nyerte el, ezután kezdődhetett el a vár építése.

„Az eddig feltárt falmaradványok, kőfaragványok alapján valószínű, hogy a királyi vár komoly reprezentációs szerepet is betölthetett” - mondta Fogas Ottó. „Amikor például a 15. század felében átépítették a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt vártemplomot, megújították a vár többi részletét is”.

A valószínűleg Mátyás uralkodása alatti virágzásnak azonban rövidesen vége szakadt. A törökök 1526-ban kifosztották és felégették a várost, majd 1543 elején végleg elfoglalták. Majd' százötven évig maradtak, s a várat jelentősen átépítették (annyira, hogy volt olyan vélekedés is, miszerint ők építették volna). Így a falakat földsáncokkal erősítették meg a becsapódó ágyúgolyók ellen.

Hogyan pusztult el a szegedi vár? A cikk folytatása, képek a ma látjató maradványokról és az ügyészség épülete alatti feltárásról a műemlékem.hu magazinjában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai