Szupervulkán tette tönkre a fogakat

Vizsgálataik szerint (Testing the ‘Laacher See hypothesis’: tephra as dental abrasive) a mai Németország területén, 12.900 évvel ezelőtt tört ki a szupervulkán, a robbanás nyomán alakult ki a Laachi-tó. A vulkánkitörés csaknem 1400 négyzetkilométeren tarolta le az erdőt és a legvisszafogottabb becslések szerint egy Minnesota-szövetségi államnyi területet borította be hamuval és vulkanikus szilárd törmelékanyaggal, a tefrával.

A hamut belélegezték, a vattaszerű anyag irritálta a szem kötőhártyáját, a tüdőket, s a vulkanikus törmelék beborított mindent, amit az állatok és az emberek elfogyaszthattak. Az olyan növényevők esetében, mint a jávorszarvas, a nyúl, vagy a szarvas, a vegetációt beborító vulkanikus törmelék a gyökérig lemorzsolta a fogazatot, s így éhezniük kellett. Az állatok többsége valószínűleg elhagyta az átok sújtotta területet, a mai Németország, Hollandia és Svájc déli részén élő törzsek e kihalt vidéken küzdöttek a túlélésért. A régészeti leletek tanúsága szerint elhagyták íjaikat és nyilaikat, s a sokkal kezdetlegesebb hajítódárda segítségével vadásztak.

"Nagyon kevés az adatunk, hogy mekkora vadászó-gyűjtögető közösséget érintett a katasztrófa, s azt sem ismerjük, hogy hogyan reagáltak a kataklizmára. Elhagyták a területet, vagy megkísérelték, hogy valamilyen módon alkalmazkodjanak" - mondta Felix Riede, a dán Aarhus Egyetem kutatója. Riede brit kollégájával, Jeffrey Wheelerrel, a Cambridge-i Egyetem kutatójával tanulmányában kimutatta, hogy a vulkanikus eredetű részecskék kétszer olyan kemények, mint a legtöbb emlős, így az ember foga.

"Bármilyen étek elfogyasztása, amelyet tefrával 'fűszerezett meg' a vulkánkitörés, a kínok kínját okozhatta, de akár életveszélyes is lehetett" - véli a kutatók. Meggyőződésük szerint akár néhány hónapos "tefra-diétának" is súlyos következményei lehettek. Felix Riede és Jeffrey Wheeler azonban úgy véli, hogy a vulkanikus törmelék akár három évszázadon át is megmaradt a területen: ha el is mosta a tefrát az eső, a szél visszahozta.

John Grattan brit kutató azonban úgy véli, hogy a vulkanikus kitörés következményei mégsem voltak olyan súlyosak. "A közép-európai népesség hozzászokott a stressz-helyzetekhez, képes volt alkalmazkodni hozzájuk, s túlélte a katasztrófákat" - fejtegette John Grattan, hozzáfűzve, hogy mindannyian vulkanikus környezetben nőttünk fel. Mint rámutatott, a korai emberek összes fosszílis maradványa Kelet-Afrikában, egy aktív vulkanikus régióban kerültek elő. "Ez a fajta állandó stressz, ha nem öli meg, erősebbé teszi az embert" - hangoztatta John Grattan.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?