Megtalálták Jeruzsálem legrégibb erődjét
2009. szeptember 3. 16:16
A Jeruzsálemben ásó régészek egy 3700 éves védőfal maradványait találták meg, amely a helyi Régészeti Hatóság szerint a városban valaha talált legrégibb erődítményrészlet lehet.
Korábban
Az i.e. 17. században a nyolc méter magas falat az ókori kánaániták egy átjáró védelmére építhették, amely a dombtetőre épült erődből egy közeli forráshoz, a város egyetlen vízellátási helyéhez vezetett.
Ennek egy kisebb szakaszát már 1909-ben is felfedezték, ám a régészek most egy 25 méter hosszú szakaszt ástak ki, és a kutatók szerint további részek is lehetnek a föld alatt. Ezeket azonban egyelőre nem kereshetik tovább, ugyanis a feltárásokra a gazdasági válság miatt nincs több pénz.
A régészek most első alkalommal fedeztek fel ilyen monumentális, Heródes kora előtti emlékeket, aki 2000 évvel ezelőtt az egész települést átépíttette. Ronny Reich, a Haifai Egyetem ásatásvezető régésze szerint a különleges lelet arra utal, hogy Jeruzsálem a középső bronzkorban is jelentős település lehetett, hatalmas épületekkel, és nagyszámú lakossággal.
Jeruzsálem a középső bronzkortól kezdve (i.e. 2000-1750) városias település, valószínűleg kereskedelmi csomópont volt. Az izraeli törzseknek az i.e. 13. század második felében lezajlott bevándorlása után, i.e. 1000 körül Dávid király foglalta el a kánaánitáktól, és az általa alapított Izrael királyságának fővárosává tette. Fia, Salamon király (i.e. 961-922 között uralkodott) új akropoliszt építtetett, halála után Jeruzsálem a kettészakadt ország déli része, Júda fővárosa lett.
A felfedezésre Jeruzsálem óvárosán kívül, az úgynevezett Dávid városában került sor, amelynek kutatását politikai viták mérgezik. Az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely ugyanis a palesztinok által követelt térség kellős közepén található, amely 1967 óta Izrael államé. Az ásatásokat a zsidó telepeseket pénzelő Elad támogatja, amely egyben minél több palesztin házat vásárol fel, és bont le a környéken.
A kritikusok szerint így a hasonló régészeti felfedezések is csak a zsidó irányítást betonoznák be Jeruzsálem azon részén, amelyet a palesztinok is jövendő államuk fővárosául használnának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap