Kazahsztánban éltek a legősibb lótenyésztők

2009. március 6. 13:27 MTI

Ötezer ötszáz évvel ezelőtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.


A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezőgazdaságra és a hadviselésre. Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának időpontját. A régészek meggyőződése szerint azonban most sikerült választ kapniuk a kérdésre, miután megtalálták a világ legősibb lótenyésztő farmját - a telepet az úgynevezett botaji kultúra népe üzemeltette a mai Kazahsztán területén az i.e. 4. évezredben.

Lócsontok, fogak, valamint a kancatej tárolására szolgáló cserépedények maradványai azt sugallják, hogy az Uraltól keletre szelektíven tenyésztették, s munkára fogták a lovakat, mégpedig 2000 évvel korábban, mint tették ezt az európaiak. Alan Outram, az Exeteri Egyetem kutatója szerint ezek a leletek, amelyekről a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban számoltak be, megváltoztatták a tudósoknak a korai társadalmak fejlődésével kapcsolatban vallott nézeteit.

"Amennyiben egy közösség lovakra tesz szert, megnövekednek szállítási kapacitásai és kereskedelmi lehetőségei, ahogy jobbak lesznek győzelmi kilátásai is egy hadviselés esetén. Amennyiben a lovak domesztikálása ilyen korán történik, gondolnunk kell arra is, hogy a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi változások is előbb következtek be" - magyarázta Alan Outram, aki szerint lehetnek még korábbi lótenyésztő telepek, amelyeket eddig még nem tártak fel.

A kutatók némelyike ugyan korábban is feltételezte, hogy a botaji népesség volt az első lótenyésztő közösség, ám más tudósok szerint pusztán lovakra vadásztak. Alan Outram és kollégái három döntő bizonyítékra leltek, amelyek egyértelművé teszik, hogy a botaji kultúra népe domesztikálta elsőként a lovat. Leleteik alapján bizonyos, hogy a botaji lovak lábszárcsontja azonos a későbbi bronzkori lovak lábszárcsontjával, viszont nagymértékben különbözik a vadlovakétól. Ez valószínűsíti a háziasítást.

A brit kutatók a lovak fogain olyan elváltozásokat azonosítottak, amelyek a zabla és kantár használatára utalnak. Végül a cseréptöredékek vizsgálata olyan szerves anyagok maradványait mutatta ki, amelyek azt bizonyítják, hogy ezekben az edényekben kancatejet tároltak. Az erjesztett kancatej, a kumisz egyébként még napjainkban is igen népszerű Kazahsztánban.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma