Nyilvánosan zajlik a hazai kincskeresés

2009. február 9. 12:50

Április elsejétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján kell közzétenni a régészeti lelőhelyek teljes listáját, nagyban megkönnyítve ezzel a fémdetektoros kincskeresők nem éppen áldásos munkáját. A szakemberek ugyanis egyre több leletet találnak külföldi és hazai régiségkereskedőknél, de mivel ezek eredete ismeretlen, eljárást sem lehet indítani - tudhattuk meg az MR1-Kossuth Rádió tudósításából.

Április elsejétől a fémdetektoros kincskeresők már nem próba szerencse alapon, hanem precíz nyilvántartás alapján indulhatnak neki a magyar vidéknek. A kormány ugyanis előírta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján kell közzétenni a régészeti lelőhelyek teljes listáját. Ez jóval olcsóbb megoldás, mintha sok nyugati országhoz hasonlóan a Földhivatalban tulajdoni lapok millióira tennének bejegyzést. A régészek annál inkább értetlenkednek, mert az építkezési beruházók, akiknek az érdekeire hivatkozva született a döntés, eddig is minden információt megkaptak arról, kell-e régészeti leletekre számítaniuk a kiszemelt területen.

Eddig is voltak olyan könyvek, amelyekből az illegálisan kincseket keresők információkhoz jutottak a lelőhelyekről, de most majd állami támogatással tehetik ezt az internet segítségével, ami helytelen - véli Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régészeti Szövetség elnöke. A földben található régészeti lelet ugyanis állami tulajdon, és ez után csak szakértők kutathatnak. Ehhez képest a becslések szerint Magyarországon már legalább ezren specializálódtak a fémdetektoros kincskeresésre, és bár ők magukról azt állítják, hogy csak érdeklődésből teszik, nem szabad elfelejteni, hogy a Seuso-kincsek is így kerültek ki az országból. A szakemberek egyre gyakrabban találkoznak nemcsak külföldi, de hazai régiségkereskedőknél is olyan leletekre, amelyekről nem lehet tudni, honnan és mikor kerültek elő, így aztán eljárást sem lehet indítani.

Mihályfi László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális örökségvédelmi és koordinációs főosztályának vezetője szerint a rendelet éppen az örökségvédelmi érdekek érvényesítését szolgálja, hiszen egy nyilvános adatbázisból az önkormányzatok, építési vállalkozók vagy akár magánszemélyek is megtudhatják, hogy az általuk vásárolt területen kell-e régészeti feltárást végeztetni, és nem a hivatalnak kell keresgélni egyenként a több millió adat közül.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal minden egyeztetésen tiltakozott a nyilvánosságra hozatal ellen, mert károsnak tartja, mondta Mezős Tamás, a hivatal elnöke, szintén a Seuso-kincsekre utalva. Véleménye szerint elegendő és fontos is lenne, ha a tulajdoni lapra kerülnének rá ezek a bejegyzések, ugyanis akkor nem fordulhatna elő olyan eset, hogy az önkormányzat eltitkolja a befektető előtt, hogy az általa megvásárolt területen feltárásokat kellene végeztetni. Mivel azonban egy régész észrevette, hogy földmunkák kezdődtek, és azt jelentette is, a cégnek feltárást kellett végeznie - lassan háromnegyed éve tartanak a régészeti munkák, és a vállalkozónak százmilliós kára keletkezett.

Hallgassa meg a rádió beszámolóját!

Címkék
Sárazsadány

Játsszon!

Mi volt a haradzs?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma