Vita Lenin temetéséről

A kommunisták koszorúzását biztosító rendőrök feloszlatták az ortodox monarchisták tüntetését, akik afféle múmiaként, gézzel bekötözve jelentek meg a téren, s egy kartonból készült koporsót vittek Uljanov-Lenin felirattal. Mivel a megmozdulást előzőleg nem engedélyeztették, 25 tüntetőt a rendőrök előállítottak.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az orosz emberek egyre kevésbé ellenzik az 1917-es forradalom vezérének eltemetését: 2005-ben még a megkérdezettek 30 százaléka vélte úgy, hogy Lenint feltétlenül a mauzóleumban kell hagyni, 2008 végén viszont már csak 25 százalék vallotta ezt. Ezzel szemben 38 százalék szerint minél előbb el kellene temetni, további 28 százalék pedig szintén a temetés mellett van, de azzal, hogy ezzel várni kell, amíg elmegy az a generáció, aki a forradalom vezérét tiszteli Leninben.

Azok között, akik szerint a mauzóleumban kell hagyni Lenin testét, különösen nagy számban vannak falusi lakosok, a kommunista párt hívei, továbbá a csekély képzettségű emberek. A mielőbbi temetés hívei között sok a moszkvai és szentpétervári lakos, a liberális demokrata párt és a hatalom pártjának is nevezett Egységes Oroszország Párt híve, valamint a felsőfokú végzettségű.

A jogvédők szerint a társadalom már megérett arra, hogy eltemessék Lenint - jelentette ki szerdán Arszenyij Roginszkij, a Memorial jogvédő és történelmi felvilágosító szervezet vezetője. Úgy vélte, ez az aktus a társadalom hangulatának a szabadság és a demokrácia irányába való elfordulását jelképezi majd, de fontos, hogy ha arra kerül a sor, mértéktartással és tapintattal történjék meg.

Az 1924. január 21-én elhunyt Lenint először csak felravatalozása idejére bebalzsamozták, s pár nappal később, 27-ére elkészült a fából épült, ideiglenes mauzóleum is. A jelenleg látható építményt 1929-ben hozták létre, s ekkor derült ki az is, hogy a balzsamozással még sokáig konzerválható a holttest. A vezért egyes adatok szerint csak 1924 és 1972 között 72 millióan keresték fel nyughelyén, de ma is elég hosszú sor kígyózik a Vörös téren a mauzóleum nyitvatartási idejében.

A temetés gondolatával először Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke állt elő, de komoly ellenállásba ütközött. Utódja, Vlagyimir Putyin 2001-ben kiállt ki a mauzóleum fennmaradása mellett, miután előbb egy munkatársa az emberek akaratának kifürkészésére újra felvetette a temetés lehetőségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”