Torinói lepel: pro és kontra

2002. augusztus 29. 02:54

A torinói katedrális újonnan épített sekrestyéjében új vizsgálatoknak vetik alá a torinói leplet

Az arc a leplen
A Vatikán bejelentése szerint a nyár folyamán tudósok és textilszakértők eltávolítottak harminc, a torinói (vagy turini)lepelhez varrott foltot. A Szentszék reményei szerint a tudományos vizsgálat segíthet eloszlatni a kereszténység egyik legvitatottabb ereklyéje körüli homályt.

A háromszög alakú foltokat még 1534-ben gondos apácák varrták a lepelhez, miután annak egyes részeit lángok festették feketére. A 2002-es "operációt" a nemzetközi hírű svájci textilszakértő, Mechtild Flury-Lemberg végezte június 20-a és július 22-e között.

"Ezúttal nincs szó rejtélyről. A leplen végrehajtott beavatkozás a Szentszék beleegyezésével történt" - tájékoztatta az újságírókat a torinói székesegyház képviseletében Marco Bonatti.
Bonatti elmondása szerint sem a beavatkozás, sem a vizsgálatok nem okoznak kárt a lepel eredeti anyagában. A vizsgálatok eredményeit, a lepelről készített új fényképfelvételekkel együtt szeptemberben hozzák nyilvánosságra.

A 4,26 méter hosszú vászonszövet először 1898-ban keltette fel komolyabban a tudományos érdeklődést, amikor Secondo Pio ügyvéd első ízben fényképezte le. A fotónegatívokon egy szakállas férfi képe rajzolódott ki, aki csuklóin és bokáin sebeket viselt, és a homloka is véres volt.

A hányattatás

A Vatikán 1988-ban engedélyezte a lepel radikarbon-kormeghatározását. A vizsgálatokat lefolytató három neves laboratórium (az oxfordi, a zürichi és az arizonai) arra az eredményre jutott, hogy a lepel középkori hamisítvány az 1260 és 1390 közötti időszakból, és nem lehetett a Krisztus teste köré csavart halotti lepel. Ám sokan úgy vélik, hogy a Vatikán részéről hirtelen kezdeményezett vizsgálatokat fontos bejelentés követheti. "Nem tartom kizártnak, hogy Flury-Lemberg titokban C14 teszteket végez" - fogalmaz a lepel egyik elismert kutatója, Sue Benford. A kutatónő a közelmúltban két cikket is megjelentett, amelyekben nem kevesebbet állít, mint hogy az 1988-as vizsgálatok eredményei tévesek voltak, ugyanis akkor a kutatók nem vették figyelembe a lepelre varrott, minden bizonnyal későbbi foltok hatását.

Egyes független vizsgálatok szerint a szövetminták mintegy 40 százaléka az első századból származik, míg a maradék 60 százalék a 16. századból. Ray Rogers, a 70-es évek végén a lepellel foglalkozó amerikai kutatócsoport egyik tagja szerint "rengeteg bizonyíték szól amellett, hogy a radiokarbon-elemzéshez a lepel többi részétől elütő szövetmintát választottak. Az eredményül kapott dátum bizonyosan különbözik a lepel valódi keletkezési idejétől."

Sue Benford ugyanakkor fontosnak tartaná, ha a Vatikán "engedélyezné a 30 folt alatti anyagrészek további C14-vizsgálatait". A lepel több alkalommal is majdnem lángok martalékává vált, mióta létezéséről egy 14. századi francia híradás tudósít. A legutolsó alkalommal 1997-ben ütött ki tűz a torinói székesegyházban; az eset körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ezüstládikában összegöngyölve tartott lepel az elmúlt évszázadban csupán öt alkalommal került nyilvános bemutatásra. Legközelebb 2025-ben lesz látható.

  • forrás: origo

    Címkék
    Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
    Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
    Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

    A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

    6368 Ft helyett

    4776 Ft

    Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

    6368 Ft helyett

    5085 Ft

    Előfizetek a magazinra
    kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
  • Legfrissebb
    Legolvasottabb

    Játsszon!

    Miről híresült el I. Miklós pápa?

    Történelmi adattárak

    Mi történt a szülinapomon?

    Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

    X
    Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma