Egyiptomba indulnak a magyar régészek

2008. október 2. 08:04

Történetileg jelentős, ám erősen veszélyeztetett egyiptomi lelőhely régészeti kutatására vállalkozik a Szépművészeti Múzeum által szervezett nemzetközi kutatócsoport; az októberben induló 8 fős expedíció a Kairótól délre, a Fájjúm-oázis bejáratánál elterülő kiterjedt rommező archeológiai, geodéziai, és magnetometriai vizsgálatát tűzte ki célul.

Korábban

Az El-Lahun Survey Project négyéves programjával a múzeum első ízben vállalkozik arra, hogy bekapcsolódjon az Egyiptomban zajló régészeti kutatásokba.

A vizsgálandó, mintegy 1600 hektárnyi területen a II. Szeszósztrisz fáraó (i.e. 1880-1873 körül) által alapított királyi temetkezőhely és település maradványai találhatók. A fáraó téglapiramisán, az áldozati kápolnákon valamint a temető északkeleti sarkában megbúvó kisméretű, kultikus piramison kívül további nyolc masztaba (csonkagúla-alakú sírépítmény), valamint a királyi család tagjai számára vágott aknasírok találhatók a területen. A szomszédságban helyezkedik el az irodalomban Kahun néven említett település is: a város, eredeti nevén Az elhunyt Szeszósztrisz elégedett (Hotep-Szenvoszret-maa-heru) a kései Középbirodalom idején fontos regionális központ volt.

Száz éve W. M. F. Petrie brit archeológus mindössze két ásatási szezon alatt tárta fel meglehetős felületességgel a területet. A jelenlegi régészeti gyakorlat szemszögéből nézve hiányos és pontatlan dokumentáció ellenére a királypiramist járulékos épületeivel egyetemben a szakrális építészet fejlődésének fontos állomásaként jegyzik, maga a település pedig az egyiptomi városrégészet iskolapéldájává vált. Az előkerült leletek között kiemelkedik a hieratikus papiruszok két nagyobb csoportja, amelyek a korabeli királyi alapítványbirtokok életéről, igazgatásáról és a királykultusz megszervezésének módjáról szolgálnak adatokkal.

Aközelmúltban a lelőhelyen dolgozó kanadai expedíció munkája 2002-ben az ásatásvezető halála miatt félbeszakadt, a teljes kiadatlan dokumentáció viszont Budapestre, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményi osztályára került további tanulmányozás és publikálás céljából. Időközben a lelőhelyen található építmények állapota oly mértékben leromlott, hogy elengedhetetlenné vált a terület pontos és módszeres régészeti feltérképezése. A nyolctagú magyar csoport októberben kezdi a munkát. A projekt vezetője Horváth Zoltán, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa, a társigazgató pedig Aszraf Zein Elabidin egyiptomi régész lesz.

"A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a Szépművészeti Múzeum expedíciója lesz az első régészeti projekt a lelőhely kutatástörténetében, mely a lehető legszélesebb forrásanyag ismeretében vállalkozhat a felvázolt feladatra. Tekintettel arra, hogy a rommező a legnagyobb ismert település-lelőhely az egyiptomi kései középső bronzkor időszakából, a misszió munkáját a kezdetektől fokozott szakmai figyelem kíséri. A Szépművészeti Múzeum nagy hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy a régészeti projekt munkáját követhetővé, eredményeit bemutathatóvá tegye mind a szakma, mind a szélesebb nyilvánosság számára" - hangsúlyozza az intézmény közleménye.

A magyar és angol nyelvű ismertetőkön túl a terepmunka mindennapjaiba egy régészeti blog segítségével bárki betekintést nyerhet, a munka befejeztével pedig a nagyközönség egy kiállításon ismerheti meg a lelőhely új képét.