Halszósszal datálták a pompeji vulkánkitörést
2008. október 1. 14:50 Discovery News
A pár éve felmerült kételyek után most a különleges ókori gasztronómiai termék, a rohasztott halmaradványokból készített fűszerlé, az úgynevezett garum segítségével sikerült pontosan datálni Pompeji pusztulásának időpontját - számoltak be róla az olasz kutatók.
A közel 2000 évvel ezelőtti vulkánkitörés több méternyi forró hamuval és lávával borította be Pompeji és a közeli Herculaneum városát. A halszószt rejtő amforákat Aulus Umbricius Scaurus, a város leghíresebb garum-készítőjének egykori házában találták meg. Mint kiderült, az utolsó tétel garumot kizárólag aranysávos durbincsból készítették, amely a Földközi-tenger legközönségesebb halfajai közé tartozik, s amelyből nagy bőség van a térségben nyáron - különösen júliusban és augusztus elején.
A garum, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártás, az ókori rómaiak "ketchupja" volt, amelyet gyakorlatilag minden étellel fogyasztottak, feltehetően így takarékoskodva a drága sóval. Készítése viszonylag egyszerű volt. Az olyan garumkészítők, mint Aulus Umbricius Scaurus, feltehetően az edény aljára szárított fűszernövényeket - koriandert, ánizskaprot, zellert, mentát és oregánót helyeztek, majd ezt követték a halbelsőségek, amelyeket két ujjnyi sóréteg takart. Ismét fűszernövények, hal és só következett, s így rétegelték a hozzávalókat, míg az edény színültig meg nem telt. Az edényt a napra állították, s csaknem három héten keresztül minden nap összekeverték a tartalmát. Végeredményként pedig egy "illatos" mártást nyertek.
A halszósz összetételének megállapítása mellett a kutatók arra is rájöttek, hogy az utolsó adag garumot nyár lévén viszonylag rövid ideig, alig egy hónapig érleltek. Erre az amforák mélyén talált maradványok is rávilágítottak, amelyek szerint a kitörés napján a halak közel egy hónapja lehetettek ott, így a város pusztulása augusztus végén, szeptember elején következhetett be.
A maradványok vizsgálata ezáltal megerősítette, hogy az ifjabb Plinius igazat írt, amikor azt állította, hogy a város 79. augusztus 24-én pusztult el – állítja Annamaria Ciarallo, a Pompeji Alkalmazott Kutatási Laboratórium munkatársa.
A kitörés napjának pontos dátumában pár évvel ezelőtt kezdtek gyanakodni a régészek, amikor a hamu mélyén felfedeztek egy olyan érmét, amelyet Titus császárságának 15. évfordulójára, 79. szeptember 7-re vertek. Ez azonban Teresa Giove, a Nápolyi Régészeti Múzeum munkatársa szerint nem sokat bizonyít, mert a pénzdarab felirata nehezen olvasható.
Az augusztus 24-i dátum így megmarad, és ezt támasztják alá a pollenvizsgálatok: Ciarallo szerint az ókori Pompeji maradványain 350 késő nyári pollenfajtát tudtak megkülönböztetni, és ezek sokkal hitelesebbé teszik a kitörés időpontját, mint Plinius szövegkritikai vizsgálata, vagy akár a halszósz-elemzés
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
