Újratemetik Janus Pannonius maradványait

2008. május 19. 15:00

A Pécsi Egyházmegye november 18-án temeti újra Janus Pannonius humanista költőt, a ceremónia forgatókönyve május végére készül el.

Szavai szerint az újratemetés 10 órakor lesz a pécsi bazilika altemplomában, nem messze attól a helytől, ahol a neves költő, Pécs 26. püspökének sírját megtalálták. A szertartás nem különbözik majd egy hagyományos temetéstől, amely előtt bárki leróhatja tiszteletét Janus Pannonius földi maradványai előtt. Szerinte a szertartást követően konferenciát rendeznek Janus Pannoniusról és koráról neves történészek részvételével, a meghívottak listáját a napokban állítják össze.

Sümegi József megjegyezte: az egyházmegye eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg egy 1991-ben elvégzett ásatás alkalmával. A püspökség úgy véli, hogy az újratemetés kijár a magyar irodalom és a Római Katolikus Egyház e neves személyiségének, s méltó nyitánya lehet a fennállásának ezredik évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának.

Kárpáti Gábor régész felidézte, hogy Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el - mondta a régész, hangsúlyozva, hogy ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.

A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók - mondta Kárpáti Gábor. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő.

A régész szerint ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt. Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására.

Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1472. március 15-én elhagyta Pécset, és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Egy kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás püspököt megillető tisztességes temetését el nem rendelte - tette hozzá a régész.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok a sírban talált maradványokat, úgy válaszolt: a csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. A sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok - Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa -   szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak - összegezte a régész. "Ha ez nem Janus, akkor száz százalékos hasonmása,  (...) egy mostani gyilkossági ügyben ezek alapján a közvetett bizonyítékok alapján azonosítani lehetne" - fogalmazott.

Janus Pannonius 1434-ben született valószínűleg a Dráva menti Csezmice községben. Kisnemesi származású özvegy anyja költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra bízta. 1447-ben a magyar humanizmus atyja, Pier Paolo Vergerio tanácsára Janus Guarino da Verona ferrarai magániskolájába került, a koraérett gyermekben gyorsan kibontakozott a költői tehetség. 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett, tanulmányai befejeztével pedig itáliai útra indult.

Mikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba: a királyné kancellárja, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett. Mátyás hamarosan pécsi püspökké nevezte ki. Élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba az írást sem. Leginkább az epigramma és az elégia műfajában alkotott. Legjelentősebb alkotásai: Pannónia dicsérete, Mikor a táborban megbetegedett, Egy dunántúli mandulafáról, Mars istenhez békességért, Saját lelkéhez, Búcsú váradtól és Galeotto Marzióhoz.

(Múlt-kor/MTI)
Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma