Szifiliszes örömlány a középkori Szegedről
2008. április 28. 10:00
Egy Mátyás király idejéből származó, egyedülálló szegedi lelet bizonyítja, hogy a szifiliszt nem Kolumbusz hurcolta be Amerikából, a fertőző betegség már előtte is létezett (Közép-)Európában.
Korábban
Az ásatáson dolgozó szakemberek a sírok mélysége alapján következtettek arra, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium is megerősítette, hogy a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben - mondta el a lapnak Fogas Ottó, a feltárás egyik vezető régésze.
Fotó: Délmagyarország.hu |
Pálfi György elmondta a lapnak, hogy korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai. A kór koráról még folynak a viták. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék pedig egy másik - hevesebb - fajtáját hurcolták be.
A vérbajjal sokáig lehetett élni, de ez a fiatal nő gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Őrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a feje tetején és borsónyi lyuk tátongott a szájüregében. Végül nem tudott enni sem - mondta a tanszékvezető, aki Juditnak keresztelte el a koponyát. A bujakórt valószínűleg nem véletlenül kapta el: örömlány lehetett a középkori Szegeden.
A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő csontokat az antropológiai tanszék kezeli a várban. A szenzációs felfedezés nyomán a francia paleopatológiai társaság Szegedre hirdette meg jövő évi nemzetközi konferenciáját - tudatta a Délmagyarország.
A szegedi vártemplomban és közvetlen környezetében a régészek rendkívül sok sírt tártak fel, mintegy hétszáz ember maradványait találták meg. Ősz Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének doktorandusza már a múlt év októberében jelezte, hogy egyes, az Újvilág felfedezésének korából származó csontokon súlyos szifiliszre utaló nyomokat találtak, de akkor még nem lehetett tudni, hogy a leletek Kolumbusz előttiek vagy utániak-e.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap