Sakkórák Leonardo da Vincitől

2008. február 29. 09:00

Szinte földönkívüliek azok a rajzok, amelyek egy 16. századi, elveszettnek hitt sakk-könyv illusztrációiként bukkantak fel tavaly egy olaszországi magánkönyvtárban.

A latin nyelvű De Ludo Schacorum (A sakkjátékról) című kötetet, amely Gorizia egyik arisztokrata családjának könyvtárából került elő, Luca Bartolomeo Pacioli, Borgo San Sepolcróban élő ferences szerzetes írta. A korabeli vélemények szerint a barát kifinomult intelligenciával rendelkező kiváló matematikus volt, ellenben nem mutatott különösebb művészi tehetséget.

Bár minden kétséget kizáró perdöntő bizonyíték nincsen Leonardo szerzőségét illetően, számos történelmi körülmény támaszthatja alá ezeket a véleményeket. Pacioli és Leonardo barátok voltak, és 1497-ben Milánóban Lodovico il Moro udvarában már alkottak egy közös művet, a De Divina Proportionét.  Két évvel később, amikor a franciák elfoglalták a várost, együtt menekültek Mantovába a Gonzagák udvarába Isabella d'Este hercegnő védelme alá.

A hercegnő az olasz reneszánsz kiváló politikusa, egyben mecénása is volt. Imádott sakkozni, de nem volt túl jó játékos. Éppen ezért kérte meg Fra Bartolomeót, hogy írjon számára egy sakk-könyvet. A De Ludo Schacorum valójában nem kézikönyv, hanem inkább afféle feladványgyűjtemény volt, amelyet ugyanúgy állásábrákkal illusztráltak, mint a napjainkban megjelenő sakkrejtvényeket

Korábban is voltak ilyenek, de évszázadokon át csupán betűkkel jelölték az egyes figurákat. Itt azonban 140 sakktábla látható, rajtuk több mint 1400, feketével és vörössel színezett, míves figurával. A feltételezések szerint a rajzolni nem tudó barát magától értetődően kérte fel Leonardót, hogy alkossa meg a figurákat, aki amúgy is unta a mantovai udvari életet, eklektikus szemléletéből, becsvágyából következően pedig kihívásnak tekinthette, hogy e téren is megmérettessen.

Nem biztos, hogy valamennyi ábrát ő rajzolta meg, de valószínűleg az ő vázlatai alapján születtek meg az illusztrációk. Leonardóra vall a figurák kidolgozottsága és az arányoknál az aranymetszés szigorú szabályainak betartása, amelynek a nagy polihisztor megszállottja volt - vélik a szakértők. Goriziában a tervek szerint júniusban tudományos konferenciával egybekötött sakktornával ünneplik a felbecsülhetetlen értékű felfedezést - írta a La Repubblica című olasz napilap.

(Múlt-kor/MTI)
Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma