Propagandacélokat szolgált a Széchenyi-hegyi tévéadó

2008. február 22. 17:00

Ötven éve, 1958. február 22-én az adóberendezés szélesebb körben is foghatóvá tette az alig pár hónapja működő Magyar Televízió adását.

A Magyar Televízió létesítéséről egy 1952-es pártvezetőségi határozat nyomán 1953. január 23-án döntött a kormány. A fő szempont a devizakímélés volt, így mindent hazai erőből akartak megvalósítani. A kép- és hangadó berendezéseket a Gyáli úti Postakísérleti Intézet szakemberei hoztak létre, akik 1953 decemberében sikeresen sugározták kísérleti adásukat egy 4 kilométerre lévő tévékészülékbe.

Ezután a műszereket a Széchenyi-hegyi, Agancs-utcai volt Hargita Penzióba vitték, 1954 januárjában innen indult a kezdetben csak a fővárosban vehető folyamatos műsorszórás 100 wattal. Megalakult a Magyar Rádió TV-főosztálya, adást kedden és csütörtökön este fél nyolc és tíz között sugároztak, a fennmaradó időben ipari adások folytak vagy a monoszkópot lehetett nézni.



Állami vevőkészülék csak mintegy száz politikusnak és műszaki vezetőnek jutott, a nép a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Corvin áruház és a Divatcsarnok kirakatában láthatta az új csodát. Az adás nem minden irányban volt egyforma minőségű: a legenda szerint egyszer egy elvtárs betelefonált, hogy állítsák át az antennát, mert mákos a kép. Nem lehet, Rákosinál éppen jó - volt a válasz.

Az 1956-ban telepített 1 kilowattos, magyar gyártmányú berendezés már 100 kilométer sugarú körben adott jó minőségben, s beszereztek egy közvetítőkocsit is Angliából, amely először az 1957-es május elsejei felvonulást közvetítette. 1956 tavaszán elkezdődött a Széchenyi-hegyi tévéadó építése, a stúdiót pedig a Szabadság téri volt Tőzsdepalotába telepítették, a megszüntetett Lenin Intézet helyére.

Az 1958. február 22-én átadott, 11-emeletes torony öt szintjét a 30 kW-os német gyártmányú adóberendezés foglalta el, további hármat azok a mikrohullámú berendezések, amelyek a stúdió és az adóállomás közt teremtettek kapcsolatot. A tetőn egy 39 méteres, ún. lepkesoros antennát helyeztek el, így az egész építmény 94 méter magas lett.

1969-ben helyezték üzembe az első, Secam-rendszerű színes tv-adót. Az 1975-ös rekonstrukció során leszerelték az elavult berendezést, s az újonnan épült 152 méter magas adóházba modern, 20 kW-os adót telepítettek, amely tizedannyi helyet foglalt el, mint elődje. Három év múlva Kanadából hoztak egy új berendezést, ez egy kép mellett négy kísérőhangot tett lehetővé, s korszerűbbé tette a kapcsolatot a stúdió és adó között, 1986-ban indult az AM-mikro-rendszer.

Az adó 1990-től a postától a Magyar Műsorszóró Vállalat tulajdonába került. Az újabb, nagy teljesítményű Toshiba adót már az Antenna Hungária RT. néven átalakult cég vásárolta meg. 1998-ban négy, 100 megahertzes országos rádióadót, egy új tévéadót és egy műholdas feladóállomást létesítettek, majd országos digitális, nagy sávszélességű elosztó hálózatot is kiépítettek.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma