2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megszólaltatták az aquincumi víziorgona másolatát

2008. február 4. 16:00

A múlt héten a több mint 1800 éves aquincumi víziorgona hitelesnek vélhető, működőképes másolatán játszott Fassang László orgonaművész a budapesti Művészetek Palotájában.

Csonka András, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese elmondta: a víziorgonát azzal a céllal állítják ki, hogy az orgonakoncertek előtt minden alkalommal megszólaljon az instrumentum. A hangszert Csicsmann Gyula, a kőbányai tűzoltómúzeum igazgatója mutatta be, és szerinte annak története a rekonstrukcióval még korántsem zárult le, hiszen az instrumentummal kapcsolatban jelenleg is újabb és újabb történeti és irodalmi kutatások folynak.

A víziorgona maradványait az aquincumi polgárváros feltárása során Nagy Lajos régész találta meg munkatársaival 1934 őszén. A fémből készült részek viszonylagos épségben maradtak meg a rájuk omlott törmelék alatt, a városban ugyanis a 3. század közepén hatalmas tűzvész pusztított, amely a tűzoltók házát és a benne álló orgonát is érintette.

A hangszert a tűzoltással is foglalkozó posztókészítők kollégiuma 228-ban kapta meg. A kutatások az ajándékozó, Viatorinus és a víziorgonán "kellemesen játszó" Aelia Sabina, a huszadik században Tóth Árpád által is megverselt római-aquincumi nő személyét is feltárták. A hangszer rekonstrukciója a megtalálásától foglalkoztatta a szakembereket, akiknek a véleménye a leginkább abban tért el, hogy az orgonahang megszólalásához szükséges levegő miként jutott a szélládába, azután a sípokhoz. Az Aquincumi Múzeumban ma látható víziorgonán is lehet játszani, de itt egy vászon fújtató nyomja be a levegőt.

A helyreállítással a legjobb orgonaépítők - például a híres Angster-műhely is - foglalkoztak a harmincas évek óta. A Magyar Tűzoltó Múzeum rekonstruált víziorgonájának a víznyomó szerkezete egyedi; Minárovics János elgondolása alapján készült Lukács Tamás orgonakészítő műhelyében. Budavári Attila, a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra munkatársa, aki a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hatalmas koncertorgonáján is dolgozott, ugyancsak részt vett a rekonstrukcióban.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár