Titokzatos civilizációt keresnek a kirgiz hegyekben

2008. január 8. 15:00

Egy nemzetközi expedíció a kirgiz hegyekben található Isszik-kul tó kutatása közben egy 25 évszázaddal ezelőtt virágzó, a hellén civilizációkkal egyenértékű kultúra nyomait találta meg.

Az expedíció vezetője december végén az orosz sajtóban számolt be a szenzációs felfedezésről, bemutatva a mára víz alá került hatalmas településekről szerzett leleteket és ismereteket. A tavat hosszú évek óta vizsgálják: korábban hét tudományos expedíció próbálta feltárni a kirgiz történelem ismeretlen részleteit. A most felfedezett, korábban ismeretlen civilizáció sokban árnyalhatja a térségről szerzett ismereteket.

A Vlagyimir Ploskikh, a Kirgiz Tudományos Akadémia alelnöke által vezetett történészek orosz kollégáikkal, a Nyikolaj Lukasov és Szvetlána Lukasova által vezetett szakértőkkel dolgoztak együtt. Az expedíció számára az oroszok biztosították a vízalatti régészeket és speciális eszközöket.


Nagyobb térképre váltás

2006-ban a parthoz közel, 5-10 méteres mélységben jól kivehető falakat találtak, amelyek közül a leghosszabb legalább 500 méteren át húzódhatott. Lukasov szerint mindez arra utal, hogy a város pár négyzetkilométeres lehetett, így a kor egyik legnagyobb lakott metropoliszát fedezték fel. Ezen kívül a víz alatt szkíta temetődombokat is találtak, amelyek az elmúlt évszázadok alatt jelentősen lekoptak, ám emellett több, jó állapotban maradt bronztárgyat (fejszék fejét, nyílhegyeket, lándzsákat, kovács-eszközöket, és egy fizetőeszközként használt aranytömböt is) felszínre hoztak.

A tó igen fontos szerepet játszott a térség történetében, hiszen az indo-árja és más nomád népek vándorlási útvonalának egyik kiemelt pontján fekszik. A régészek több hitrendszer párhuzamos jelenlétére találtak nyomokat, így a zoroasztrianizmus mellett a buddhista, zsidó, keresztény és iszlám vallás nyomait is felfedezték.

A 18. századig a Selyemút is a tó mellett haladt el, és a térségben még ma is igen sokan mesélnek őseik karavánokkal kapcsolatos élményeiről. Az egyik apró szigeten Timur Lenk is erődöt épített, ahol arisztokrata foglyait és kincseit őrizte. Egyes leletek azonban igencsak zavarba ejtőek: a tó mélyéről olyan bronz és arany leletek is előkerültek, amelyek az adott korokban korábban a világon sehol nem tapasztalt technológiai fejlettségről árulkodnak.

A régészek szerint 500-700 évente hatalmas áradások pusztították el a területet, ám az emberek később mindig visszatértek a tó partjára. Az orosz és kirgiz régészek eddig tíz nagyobb elárasztott települést fedeztek fel a víz alatt. A hidrológusok korábban még soha nem vizsgálták meg a tó vízszintjének radikális változásait, ám azt az előzetes vizsgálatok szerint földrengések és a hegyekből lezúduló csapadékmennyiség okozhatja.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma