Az ókori Keleten nem tűrték a kocsmai politizálást

2007. augusztus 13. 13:34

Az i. e. 4-3. évezred között a mai Irak területén élt sumérek nem csak az első földművelők és írástudók voltak, hanem a régészeti leletek tanúsága szerint az első sörkészítők is.

A Mezopotámia (a mai Irak) területén élt sumérek vallási szertartásaiban fontos szerepet kapott a sör, legfőbb istenségük nemcsak a termékenység, hanem a sör istennője is volt. Nem csoda, hogy a virágzó ókori városok körüli gazdaságok termésének mintegy fele e nemes ital készítésére szolgált.

A sumér birodalom területére északról és nyugat felől bevándorló sémi törzsek hatására az önálló sumér kultúra az i.e. 3. évezred elejére szinte teljesen feoldódott. A helyén kialakuló babiloni kultúra erős katonai hatalmon alapult, amely sikerrel hódoltatta a környék népeit. A sumér társadalmi és vallási szokásokkal ellentétben a babiloniak életét és szertartásait szigorú katonai rend hatotta át. A jólét egyre inkább a hadi szerencsétől és a meghódított népek fölötti uralomtól függött.

Agyagtáblán a sörös edény, i.e. 3200

A babiloniak átvették a sumérek vívmányait, így például a sörkészítés hagyományát is, de számukra a sör kevésbé vallási vagy termelési ügy volt, mint inkább politikai. A babiloniak szabályozták a sörfőzés módját: Babilón királya, Hammurapi (i. e. 1792-1750) ítéletgyűjteményének 108-111. paragrafusa 20 különböző sörfajtát említ - volt árpából vagy tönkölybúzából készített sör, búzasör, híg sör, vörös sör és fekete sör.

Babilónia exportra is termelt, ugyanis Egyiptomban is egyre népszerűbbé vált a sörivás. Hammurapi tehát a sörkészítést és értékesítést is pontosan szabályozta, s elsőként vezette be az árellenőrzést. A babiloni sört mézzel és málnával illetve szederrel ízesítették. Meglehetősen erős lehetett, mert a vendégeknek különböző szereket is ajánlottak másnaposság ellen, amelyeket sörben oldva kellett bevenni!

Sumér-magyar
A sumert többek között a japán, a török, a magyar és egyes kaukázusi nyelvekkel próbálták rokonítani, azonban e kísérletek sikertelenek maradtak.
A suméroknál mindenki ihatott sört, a babiloniak számára az ital társadalmi státuszjelzővé vált. A rabszolgák csak akkor kaphattak, ha uruk engedélyezte. A szabadok napi két agyagkorsó (3,7 liter) sört kaptak fizetségül. A kereskedők és tisztviselők, valamint a papnők és a női szolgák 3 korsóval vihettek haza naponta. A papság és a közigazgatás magasrangú tagjai öt korsót kaptak fizetéskiegészítésként.

Babiloniában a sumérekhez hasonlóan asszonyok vezették a sörfőzdéket és kocsmákat, munkájukat azonban szigorúan szabályozták. Ha vízzel hígított sört szolgáltak fel, vízbe vetették őket. Hammurapi nem tűrte a politikai vitákat a kocsmákban. A tulajdonosoknak fel kellett jelenteniük azokat, akik ilyesmire vetemedtek, ha pedig megtűrték az ilyesfajta beszédet, akkor halálra ítélték őket. A férfi sörfőzők és szakácsok viszont magasra emelkedhettek a babiloni társadalomban, még a katonai szolgálat alól is felmentést kaptak.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma