Megújult szertartásrenddel koronázták meg Ferenc Józsefet

2007. június 7. 15:00

Száznegyven éve, 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét a budai Mátyás templomban.

Világostól a Pragmatica Sanctióig

I. Ferenc Józsefnek hosszú utat kellett megtennie Szent István koronájáig. Az 1830-ban született uralkodó mindössze 18 évesen, 1848. december 2-án került a birodalom trónjára, miután nagybátyja, V. Ferdinánd lemondott (pontosabban lemondatták) a trónról. Az ifjú uralkodó mögött bástyaként állt édesanyja, a vasakaratú Zsófia főhercegnő, és a politika mestere, Metternich kancellár.

Ők ketten állítólag már évekkel korábban eldöntötték, hogy Ferenc József nagykorúsága pillanatában átveszi a Habsburg-birodalom vezetését. A részleteiben is alaposan kidolgozott tervbe azonban változást hoztak az 1848-as magyarországi események, így a trónra lépésre augusztus helyett csak decemberben, Olmütz-ben került sor.

Az uralkodói hivatásában egy percig sem kételkedő császár neoabszolutista kormányzást folytatott, Magyarországnak a Bach-rendszer kilenc éve alatt gyökeres változásokat kellett elszenvednie. A jogeljátszási elmélet fennen hirdette, hogy Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos, politikai és történelmi jogait. Megszűntek a vármegyei önkormányzatok, hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári- és büntetőkönyv lépett hatályba, a közéletet pedig a bürokratikus apparátus Bach-huszárjai uralták (a titkos rendőrség és a csendőrség segítségével).

A rendkívül népszerűtlen Habsburg-család tagjai közül egyedül az először 1857-ben Magyarországra látogató Erzsébet császárnét övezte szimpátia. A legenda szerint a szépséges Sisi magyarok iránt érzett szeretete, Andrássy Gyulával ápolt barátsága nagymértékben hozzájárult a két ország viszonyának rendezéséhez. A kiegyezés felé vezető hosszú út újabb mérföldköve volt az olasz, majd a német egység létrejötte. A Ferenc József által vezetett birodalom a Solferinónál az olasz-francia, majd a Königgrätz-nél a porosz seregektől elszenvedett vereséget követően tovább gyengült, nagyhatalmi státusának fenntartásához feltétlenül szüksége volt Magyarországra.

A hosszas politikai tárgyalások végül az 1867. évi XII. törvényben, a kiegyezésben öltöttek testet. A törvény kimondta, hogy a két államot az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után a két állam között reálunió jön létre.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma