Kétségek nélkül ünnepelték Amerika betelepítését
2007. május 11. 18:00
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=17380&pIdx=2
Sem Bush, sem az angol királynő nem tett utalást arra, hogy az indián őslakosság leigázása és a rabszolgaság intézményesítése is az első állandó észak-amerikai angol településről indult el.
Problémamentes demokrácia
Ritkán látott pompával, katonai tiszteletadással és 21 ágyúlövéssel fogadták a brit uralkodót az amerikai fővárosban. Bush elnök azzal lépett a Fehér Ház előtt felállított mikrofonhoz, hogy az emberi szabadság történetének sok nagyszerű fejezetét az Egyesült Királyság írta, a brit parlamentek az évszázadok során lefektették a modern demokrácia alapelveit. Az eseményre meghívott több ezer vendégnek és az egyenes közvetítésen keresztül valószínűleg több millió tv-nézőnek azt üzente az amerikai elnök: a legnevesebb brit gondolkodók megtanították a világot arra, hogy a szabadság minden ember, férfiak, nők és gyermekek természetes joga.
|
George Washington nem örülne: brit lobogók az amerikai kikötőben |
Ezt a tv-nézők is láthatták: amikor Virginiában hintóján kocsikázott, az őt kísérő kocsikban több afroamerikai tisztviselő is integetett, és a királynő az őslakos indiánok leszármazottai közül személyesen üdvözölt néhányat. Amikor a brit uralkodó 50 évvel ezelőtt a térségben járt, az akkor még fajilag megosztott Virginiában az ünnepség döntően fehér esemény volt; a feketéket nem vonták be az "ünneplésbe", az indiánok sorsáról pedig jóformán szó sem esett.
Ahogy a South Park látja: brit invázió Amerika ellen
A mostani hivatalos protokollnyilatkozatok alapján sem amerikai, sem brit oldalról nem volt látható-hallható jele annak, hogy bárki megbánást érezne a múlt sötét oldalai miatt. Neves amerikai fekete polgárjogi aktivisták nyilatkozataiból és több sajtóorgánum anyagából azonban kiviláglik, hogy felhőtlen ünneplésre nincs ok. Jesse Jackson és Al Sharpton híres fekete polgárjogi harcosok az évfordulós ünneplés kapcsán kemény hangnemben szóltak Jamestown múltjáról. Doug Phillips, a jamestowni "ünnepségeket" szervező egyik vallásos szervezet, a texasi Vision Forum vezetője szerint az amerikaiak szégyenkezhetnek ezen az évfordulón.
II. Erzsébet látogatása kapcsán az NPR közszolgálati rádió megjegyezte, hogy Jamestown nemcsak a világhatalommá vált Egyesült Államoknak, az amerikai demokráciának volt bölcsője, de a rabszolgatartó múlt is a James-folyó torkolatánál kezdődött. Bár a The Christian Science Monitor arról írt, hogy az Egyesült Államok önkritikusan, az indiánok leigázására és a négerek rabszolgaságára is emlékezve ünnepli Jamestown alapításának 400. évfordulóját, ennek nem igazán volt kézzelfogható jele az állami ceremóniákon.
A település ellentmondásos örökségére, a múlt feldolgozására irányuló törekvésre utal, hogy a virginiai törvényhozás idén hozott határozatot, amelyben sajnálkozását fejezte ki azért a szerepért, amelyet az állam a rabszolgaság elterjesztésében játszott. Az állásfoglalásban a bocsánatkérés kifejezés azonban nem szerepel.
Emészthető múlt
Alig több mint tíz évvel azután, hogy 104 partot érő angol szerencsevadász 1607-ben állandó települést hozott létre a James-folyó egy szigetén, megérkezett az első 20 afrikai rabszolga a mai Angola területéről. A túlélésért és némi profitért küzdő településen a feketék a szerződéses fehér szolgákkal együtt dolgoztak, hasonló elbánásban is részesültek; az uralkodó elit a fehér szolgákat is a társadalom aljának, semmittevő, henye népségnek tekintette.
Ennek Edmund Morgan, a Yale Egyetem történésze szerint az volt az egyik oka, hogy a fehér uralkodó osztály Virginiában a fehér felsőbbrendűségben hitt. Az elit attól tartott ugyanis, hogy a fehér nincstelenek a fekete rabszolgákkal összefogva fellázadnak. Az amerikai demokrácia fejlődésére is rányomta a bélyegét, hogy annak gyakorlói meg voltak győződve arról, hogy a szabadság és a rabszolgaság között nincs ellentmondás. Hosszan tartó és tragikus következményekkel járt, hogy az afroamerikaiakat - jóllehet szinte a fehérekkel egyidejűleg érkeztek az amerikai kontinensre - teljesen megfosztották alapvető állampolgári jogaiktól.
|
Jamestown történeti emlékparkja |
A gyarmatosítók az indiánok hiszékenysége miatt lebecsülték az őslakos népeket, Virginiában a powhatánokat. A kezdetben többszázszoros túlerőben levő indiánok könnyűszerrel kiszoríthatták volna a telepeseket Amerikából. Mire azonban az indiánok rájöttek, hogy nem ők fogják beolvasztani a telepeseket, hanem őket fogják gyarmatosítani, már késő volt. A néhány évtized alatt számszerűleg sokszoros fölénybe került európaiakat már két, ellenük viselt nagy háborúval sem tudták visszaszorítani.
Az indiánok a 17. század végére elvesztették majdnem minden földjüket. A powhatánokat nem irtották ki teljesen, és nem is szorították nyugatra; két rezervátumuk ma is létezik. Az 1600-as évek elején a virginiai térséget uraló 30 indián törzsből, a becslések szerint 15-20 ezer főnyi őslakosságból mára mindenesetre csak 3000-en maradtak. A powhatánok nyelve, a 15 úgynevezett keleti parti algokin dialektus azonban - akárcsak az európaiak érkezése előtt az észak-amerikai indiánok által beszélt 800 nyelv többsége - kihalt, már senki nem ismeri.
Ön mit gondol? Miként lehetett volna valóban méltó módon ünnepelni az évfordulón? Itt megírhatja nekünk!