Esterházy János rehabilitációját sürgeti a köztársasági elnök

2007. április 20. 17:00

Sólyom László köztársasági elnök szerint ritkaság az, hogy olyan politikus kerül be a köztudatba, akit erkölcsi nagysága miatt tisztelnek.

Tiszteletünk alapja az, hogy Esterházy Jánosnak elvei voltak, szilárd erkölcse, és ezekből semmit nem engedett - mondta a köztársasági elnök a II. világháború után háborús bűnösként halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélt politikusról a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében. Hozzátette: Esterházy János kitartott küldetése mellett, hogy a felvidéki magyarság szószólója legyen, de képviselte a lengyelek, a ruténok és a zsidók ügyét is.

Forrás: MTI
Sólyom szerint a szlovákiai magyar politikus volt az egyetlen, aki a parlamentben a zsidók deportálása ellen szavazott. Az államfő elmondása szerint Esterházy János kiállt a kisebbségi jogokért, de példát mutat abból a szempontból is, hogy úgy vélte, a szlovákok és a magyarok együttélése történelemi adottság, közös a sorsuk, amit vállalni kell. Sólyom László szerint törekedni kell arra, hogy Esterházy János gróf erkölcsi rehabilitációja mellett jogi rehabilitációja is megtörténjen.

"Hogy néz az ki, hogy mindenki tisztel egy háborús bűnöst, hivatalosan politikusok kiállnak mellette, ugyanakkor ő jogilag és papíron még mindig a lehető legsúlyosabb elítélést hordozza magán" - fogalmazott. Sólyom László szerint óhatatlanul adódik a kérdés, mi az, ami lehetetlenné teszi az ítélet felülvizsgálatát. Véleménye szerint ez "a szembenézéstől való ódzkodás, a bátorság hiánya, hogy egy nép, és itt Szlovákiáról van szó, sőt Csehországról, Csehszlovákiáról van szó, szembenézzen azzal a korszakkal, ami közvetlenül a háború után következett be". Lehet-e azt tenni, hogy csak a kommunista hatalomátvételig megyünk vissza, azt rehabilitáljuk, és ami előtte volt arról kijelentjük, demokratikus? - kérdezte. Példaként említette, hogy Magyarországon az első zsidótörvénytől (1938) kezdve vizsgálták felül az ügyeket.

Sólyom László szerint Esterházy János szellemében "a nyitott szívnek a politikáját kell követni Szlovákiában, és mindenekelőtt a szlovák néppel szemben is". Sorsközösség szellemében a megbékélésre kell törekedni, tisztázni kell a jogi részét Esterházy János rehabilitálásának, ami elengedhetetlen a megbékéléshez - fűzte hozzá.

Esterházy János Csehszlovákia, majd Szlovákia területén élt, 1932-től a csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt elnöke volt, 1935-től Kassa országgyűlési képviselőjeként tevékenykedetett. A második világháború idején a szlovák nemzetgyűlésben ő volt az egyetlen, aki felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, majd tevőlegesen is segítette az üldözött szlovákiai zsidóságot.

Esterházy Jánost 1944 decemberében magyar nyilasok tartóztatták le Budapesten, majd szovjet lágerbe hurcolták. A szovjet hatóságok 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek. Korábbi halálos ítéletét köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án halt meg morvaországi börtönében.

(Múlt-kor/MTI)

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma