A kommunizmus kísértetét jelképezte a Gellért-hegyi emlékmű
2007. április 4. 15:30
A hosszú évtizedek alatt makacsul tartotta magát az a tévhit, hogy a szobrot eredetileg Horthy István kormányzó-helyettes emlékművének tervezték.
Korábban
Hatvan éve, 1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság szobrot, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A majd 40 méter magas műalkotás fő alakja a 29 méter magas alapzaton álló, pálmaágat tartó, 14 méter magas nőalak.
Az eredetileg Felszabadulási Emlékműként 1947-ben felállított szoborcsoportban a női főalak előtt egy 6 méter magas, bronzból készült, géppisztolyos, zászlót tartó szovjet katona, bal oldalán fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amely elpusztult ugyan az 1956-os forradalomban, de később újrafaragták. Az emlékművet eredeti felirata szerint `A felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép` emelte, és rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét.
A szoborral kapcsolatban elterjedt hiedelem, hogy azt a szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg a repülőgép-balesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékműve számára kezdte el, majd a világháború befejezése után a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan.
A Kisfaludy által tervezett Horthy-emlékmű egészen más konstrukció lett volna, és a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, de a második világháború alakulása miatt soha nem készült el. Annyi azonban igaz, hogy a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt egy régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak azonos egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékművel - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányán győzedelmeskedett.
A Gellért-hegyi emlékmű elkészítésére Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludyt. A szobor, amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, a szovjetek kívánságára bravúros gyorsasággal készült el a "felszabadulás" ünnepére, a költségeket természetesen Magyarország állta. A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén néhány napra lepelbe bujtatták, a Szabadság Lelkének Szobra Projektben a fehér lepelbe burkolt alak a kommunizmus eltűnő kísértetét jelképezte.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Összes lábujját elvesztette ázsiai útjai során a magyar kutató, akit brit lovaggá ütöttek
- Ezrével vesztek oda az emberek a budapesti gettó borzalmas körülményei között
- Vallásgyalázással is vádolták a szabadverstől a hagyományos műfajokhoz visszatérő Radnóti Miklóst
- Könyvbemutatón és rendkívüli irodalomórán is részt vehetünk a Kertész Imre-emléknapon
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap