Klánháborúk okozták Hunyadi László vesztét

2007. március 16. 15:00

Ötszázötven éve, 1457. március 16-án fejezték le Hunyadi László magyar főurat, Hunyadi János fiát, Mátyás király bátyját.

Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia 1433-ban jött világra. Erdélyben nőtt fel, s korán bekapcsolódott apja hadjárataiba, a Hunyadi vereségével végződött rigómezei ütközet után (1448) Brankovics György szerb fejedelem udvarába ment túsznak. Hunyadi és Cillei megállapodásának megfelelően 1448-ban Brankovics unokáját, Cillei Ulrik lányát jegyezte el, de a jegyesség felbomlott, 1450-ben már Garai László nádor lányával járt jegyben. Gazdag és befolyásos család sarjaként 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvát-szlavón bán, még ugyanebben az évben a király, V. László megbízásából a csehek elleni felvidéki hadjárat főkapitánya, 1456-57-ben temesi ispán volt.

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

Apja halála után sorsa szorosan összekapcsolódott Hunyadi legnagyobb vetélytársával, Cillei Ulrik gróféval. Az 1456-os futaki országgyűlésen ugyanis Cillei kapta meg a királytól László apjától örökölt tisztségeit, főkapitánnyá választtatta magát és garantálta a Hunyadi-fiúk birtokait, ám ennek fejében át kellett adniuk a kezükben lévő királyi várakat, köztük Nándorfehérvárt is. A szövetség azonban csak látszólagos volt, a két fél közti ellentétek egyre mélyültek. A Cillei-Garai párt Nándorfehérvár átadását akarta Hunyadi megölésére felhasználni, aki azonban értesült a tervről. Nagybátyja, Szilágyi Mihály biztatására a várba csak V. Lászlót és Cilleit bocsátotta be, több ezer fős kíséretük a falakon kívül rekedt.

1456. november 9-én egy dulakodásba torkolló vita végén Cillei kardot rántott, de ezzel elkésett: Hunyadi emberei őt vágták le. A Hunyadi hatalmába került király "természetesen" megbocsátotta nagybátyja és helyettese halálát, sőt Hunyadi Lászlót főkapitánnyá és főtárnokmesterré nevezte ki. Kevéssel utóbb Temesváron oklevelet adott és kezét a Bibliára téve esküdött meg a fiának kegyelemért esdeklő Szilágyi Erzsébetnek, hogy Cillei haláláért Lászlót bántani nem fogja.

Az ígéret azonban csak addig tartott, amíg Budára nem ért: ott az áskálódó főurak befolyása alá került, akik elhitették vele, hogy Hunyadi a koronára vágyik és merényletre készül ellene. 1457 márciusában előbb Mátyást, a kisebbik fiút, majd március 14-én Lászlót is Budára csalták és elfogták. Őket és híveiket (köztük Szilágyi Mihályt és Vitéz János váradi püspököt) hűtlenség, árulás és felségsértés miatt perbe fogták és halálra ítélték, mindössze három nap alatt.

Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon

Végül is csak a Cillei meggyilkolásában fő vétkesnek tartott Hunyadi Lászlót végezték ki 1457. március 16-án a budai Szent György téren. A legenda szerint a hóhér szánalomból sorra elhibázta az ütéseket, úgyhogy a halálraítélt még a harmadik csapás után is élt, sőt felemelkedett, és a bámészkodó tömeg felé fordulva kiáltotta, hogy nem érzi magát bűnösnek. A korabeli szokásjog alapján ilyen esetben az elítéltnek kegyelem járt volna, a bakó azonban negyedszer is lesújtott, s most már nem hibázott. Mátyás később, immár királyként László holttestét Gyulafehérvárott apjuk mellé temettette.

Hunyadi László tragikus sorsa nem egy híres magyar művészt megihletett, talán a leghíresebb Erkel Ferenc operája, amelyet 1844-ben mutattak be. Madarász Viktor 1859-ben festette Hunyadi László a ravatalon című alkotását, Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja című híres képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma