Az első magyar miniszterelnök öröksége: megkezdődött a Batthyány-emlékév

Kétszáz éve, 1807. február 11-én született Pozsonyban gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke.

A főrendi ellenzék vezetője

Batthyány Lajos szülei még 1807-ben elváltak, apja, Batthyány János gróf 1812-ben meg is halt. Anyja az akaratos, de nemes lelkű fiú neveltetését előbb házitanítóra bízta, majd nyolcévesen egy bécsi nevelőintézetbe adta. 1824-től két évig egy polgári származású tanára házánál lakott, itt ismerte meg a francia felvilágosodás és a kor liberalizmusának eszméit.

Magas pártfogó segítségével 1826-ban belépett a hadseregbe, már a szolgálat mellett tett huszonegy évesen jogi vizsgát a zágrábi akadémián. Költséges életvitele miatt adósságokba és anyjával ellenségeskedésbe keveredett, a családi perpatvarnak a kancellária által létrehozott egyezség vetett véget. Batthyány nagykorúságának elérésekor, 1831-ben alhadnagyként, rangjának megtartása nélkül kilépett a szolgálatból és birtokai rendbetételének szentelte magát. Ikerváron gazdálkodott, 1834-ben megnősült, gróf Zichy Antóniát vette feleségül.

A következő években több nyugat-európai utazást tett, tudatosan készült közéleti szerepére. 1839-ben megjelent a pozsonyi országgyűlésen, ahol rövidesen az ellenzéki mágnás ifjak csoportjának vezetője lett, beszédeiben a szólás- és vallásszabadság mellett állt ki. 1841-től Pesten lakott, palotája az ellenzék találkozóhelye lett. Az 1843-44-es országgyűlésen már a főrendi ellenzék elismert vezetőjének tekintették. Részt vett az ipar színvonalának emelésére szervezett Iparegyesület tevékenységében, itt került kapcsolatba Kossuth Lajossal, akinek követté választását ő vitte keresztül 1847-ben; ebben az évben az ő elnökletével dolgozták ki az Ellenzéki Nyilatkozatot.

A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülrõl lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földmûvelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc igazságügyi miniszter.

Az 1848-as párizsi forradalom kitörése után a pozsonyi diétán az alsótábla megszövegezte a felelős magyar kormány felállítását követelő felirati javaslatát. Ezt a felsőtábla csak a bécsi forradalom hírére, március 14-én fogadta el, s a két táblájának küldöttsége március 15-én vitte Bécsbe az uralkodó elé. A delegáció már Batthyány azonnali miniszterelnöki kinevezését követelte, sőt - addig példátlan módon - útban Bécs felé megfogalmazták a királyi választ is.

V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldötteket, de a leiratból kihagyta Batthyány nevét. Végül István nádor, mint Magyarország teljhatalmú helytartója nevezte ki - a király szóbeli belegyezésével - Batthyányt. E "legális, de nem lojális" lépés miatt vonta kétségbe később a bécsi udvar az innen induló események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort.

A tragikus sorsú miniszterelnök

Az általa megalakított első felelős magyar kormány április 10-én Pozsonyban letette az esküt, majd április 14-én Pestre költözött. A kormány élén hozzálátott a fiatal magyar állam megszervezéséhez, legmaradandóbb intézkedése az első tíz honvédzászlóalj felállítása volt, amely a későbbi honvédsereg magva lett. Helyzetét nehezítette a nemzetiségek lázongása, Jellacic horvát bán szeptemberi támadása, Kossuth radikalizmusa, s a pesti nép, amely többször szembeszállt a kormánnyal. Batthyány 1848. szeptember 11-én lemondott, de a nádor ismét őt bízta meg kormányalakítással. Lamberg főparancsnok szeptember 28-i megölése után azonban kiegyezést célzó politikája háttérbe szorult, s október 2-án végleg leköszönt, lemondott képviselői mandátumáról is és a magánéletbe vonult vissza.

Batthyány külföldre készült, amikor meghallotta, hogy Vas megyei birtokát a Jellacic által hazaindított horvát népfelkelők veszélyeztetik. Útjában azonban megakadályozta egy lovasbaleset, így kificamodott karral Pestre ment. December 6-án sárvári kerületében újraválasztották képviselővé, a képviselőház munkájába 30-án kapcsolódott be. Pestet ekkor már - a honvédsereg vereségei miatt - nem lehetett megvédeni, így Kossuth javasolta a kormány és a képviselőház Debrecenbe költözését. Batthyány ezzel nem értett egyet, de csak békedelegációt kiküldését sikerült elérnie. Windischgrätz fővezér azonban csak Batthyány nélkül volt hajlandó a tárgyalásra, a gróf azonban még ezek után sem menekült el: "néhány év börtön" miatt nem futamodom meg - mondotta. A küldöttség 1849. január 8-án ért vissza Pestre, az osztrák katonai rendőrség még aznap letartóztatta Batthyányt.

A tavaszi hadjárat során a közeledő magyar seregek elől Laibachba (ma Ljubljana), Pozsonyba majd Olmützbe (ma Olomouc) vitték, végül az olmützi törvényszék ítélte - felsőbb utasításra - kötél általi halálra. Esetében a bíróság még a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelősségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről. A vádat és a védelmet is ellátó hadbíró alaposan megindokolt kegyelmi kérvénye Haynau elé került, aki október 5-én megerősítette az ítéletet.

A kivégzést (a tizenhárom aradi vértanúval együtt) október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour halálának évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel a hozzá becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt később Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza".

Holttestét a ferenciek kriptájába temették, innen 1870-ben vitték országos gyászpompával a Kerepesi úti temető mauzóleumába. Kivégzésének helyén áll a Batthyány-örökmécses, amely a szabadság jelképévé vált.

A nemzeti identitást erősítő emlékév

A nemzeti identitás és a nemzeti büszkeség erősítését is célozza a Batthyány-emlékév, amelynek programjai több mint 100 millió forintból valósulnak meg - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a programsorozat hivatalos pénteki budapesti megnyitóján.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökére, a 200 évvel ezelőtt született Batthyány Lajosra emlékezés nem csak a tisztelet jele, hanem a nemzeti identitás, a nemzeti büszkeség erősítése is - fogalmazta meg az emlékév egyik legfőbb célját a miniszter. "Akkor tudunk az Európai Unió méltó és büszke polgárai lenni, ha büszkék vagyunk magyarságunkra is" - mondta a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen Hiller István, aki úgy vélte: ma Európában "a nemzetek új reneszánszukat élik".

Az emlékév programjai

A miniszter elmondta, hogy az oktatási és kulturális tárca 100 millió forintot szán olyan hazai és nemzetközi tudományos konferenciákra, kiállításokra, kiadványokra, amelyek Batthyány Lajos emlékét ápolják. Tájékoztatása szerint Batthyány Lajos tiszteletére emlékalbum készül, az Országgyűlés áprilisban emlékülést tart a Parlamentben. Sok fiatalt is szeretnének bevonni a programokba, ezért a Sziget fesztiválon múzeumsátrat terveznek felállítani - jelezte.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta: örömmel és tisztelettel vesznek részt az emlékév eseményeiben, mert "óriási adóságot" pótolnak ezzel. Az első miniszterelnökről ugyanis méltatlanul elhallgatott tény, hogy ő alapította a magyar hadsereget - tette hozzá. "Az állam egyik legkiemelkedőbb alkotása volt a hadsereg", amely Európa legmodernebb, legszervezettebb, leghatékonyabb hadereje volt - közölte a miniszter. A sajtótájékoztatón Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a megyében megvalósuló programokat; a Batthyány család több birtoka és vállalkozása ebben a megyében volt. A rendezvények sora a hétvégén kezdődik.

A megnyitóhoz kapcsolódóan pénteken 20 ezer példányban kibocsátották a Magyar Nemzeti Bank Batthyány-emlékérmét, és forgalomba helyezték a Magyar Posta 300 ezer példányban megjelent Batthyány-bélyegújdonságát is. Az MTI úgy tudja, hogy az emlékév alkalmából októberre elkészülhet Batthyány Lajos egész alakos szobra, amelyet a budapesti Batthyány téren állítanának fel. A tervek szerint heteken belül - 25 millió forintos keret megjelölésével - pályázatot írnak ki a megvalósításra.

Emlékezés a sírkertben

Batthyány Lajosra, az első felelős magyar kormány miniszterelnökére emlékeztek a mártír kormányfő születésének 200. évfordulóján szombaton, a fővárosi Fiumei úti sírkertben. A Batthyány mauzóleumnál tartott rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta: "az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel. Az elsők, a reformerek tapossák ki az ösvényt, ők mutatják az utat".

Katona Tamás történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja beszédében azt hangsúlyozta, hogy Batthyány a kormányfői posztra méltó, komoly államférfi volt. Kiemelte: az egykori kormányfő egyesíteni tudta a nagyon különböző, "extraklasszis" politikusokat: Deákot és Eötvöst, Kossuthot és Széchenyit. A politikus legnagyobb érdemei között a honvédség megalakítását és a jobbágyfelszabadítást említette.

A Batthyány-emlékév nyitányaként megrendezett eseményen az emlékműnél koszorút helyezett el mások mellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök, valamint a Fidesz és az SZDSZ képviselői.

Az eseményen csak a meghívottak és a sajtó képviselői vehettek részt, a körbekerített mauzóleumtól távolabb néhány szemlélődő gyűlt össze.

(Múlt-kor/MTI)