Hétvégi várkalauz: Sümeg

2007. február 9. 14:00

A Balaton-felvidék északnyugati vidékén a környező sík területből magányos hegycsúcs tör az égbolt felé, melyet a sümegi vár pártázatos sziluettje koronáz.

A megsárgult oklevelek tanúsága szerint az országot romba döntő tatárjárás elmúltával IV. Béla király parancsára emeltette a sümegi vár első épületeit a környező vidék földesura, a veszprémi püspök. Korai magja a vaskos négyszögletes öregtoronyból és azt oltalmazó kőfalakból állt, melyet az elkövetkező évszázadokban fokozatosan bővítettek ki a széles hegytető egészére.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi nemzetség uralta, tőlük Károly Róbert fegyveresei vették vissza. Albert király halála után, 1440-ben került sor a vár első ostromára. A kirobbant belháborúban - mivel a veszprémi püspök I. Ulászló király táborához csatlakozott - az ellenpártiak sikertelenül kísérelték meg elfoglalni.

1902-es képeslapon

A 16. században a sikerrel terjeszkedő török hódítók elleni védekezésben fontos jelentőségre tett szert az erődítmény. Veszprém 1552-es eleste után a püspökség itt állította fel székhelyét. Köves András püspök évtizedekig tartó építkezésekbe fogott, melynek során a védművek jelentős korszerűsítésére került sor. Ekkor létesült a vár mai látképét jelentősen meghatározó többemeletes bástya is, mely építtetője nevét viseli. Bár a város többször szenvedett pusztításokat, és a hódoltsági viszonyokra jellemző kettős adózást is viselni volt kénytelen, a vár nem került török kézre.

1947-es képeslapon

1605-ben Bocskai István csapatai csellel vették birtokba Sümeg várát, meggyilkolván Újlaky Miklós püspököt. Később Bethlen Gábor hadai előtt hódolt meg a helyőrség, majd az 1664-es szentgotthárdi csatából visszavonuló törökök rombolásait élte át mind a vár, mind az addigra már fallal körülvett város.

Nézegessen még több fotót a várról!

A Rákóczi-szabadságharc idején 1705-1709 között a kurucok által kézben tartott erősség utánpótlási szerepet látott el, így a falak között lőport is előállítottak. Nem sokkal a szabadságharc bukása után a várat a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották. A romossá vált épületegyüttes pusztulási folyamatát az 1960-as években elkezdett régészeti feltárások állították meg, napjainkban egy vállalkozó várkapitány szervez nyaranként színpompás várjátékokat, s ezzel emlékeznek meg a letűnt daliás századokról.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma