Német alkimista volt az európai porcelángyártás atyja
2007. február 6. 15:00
Háromszázhuszonöt éve, 1682. február 4-én született Schleizben Johann Friedrich Böttger német alkimista, vegyész, a porcelán európai feltalálója.
Korábban
A Bölcsek Kövétől a kaolin titkáig
Érmeverő apja, aki Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem szolgálatában állt, korán meghalt. Özvegye egy mérnökhöz ment újra férjhez, aki a kémia titkairól tartott beszámolóival annyira feltüzelte mostohafia elméjét, hogy az egy berlini gyógyszerészhez állt be inasnak. Itt tizenöt évesen - legalábbis saját állítása szerint - megtalálta a Bölcsek Kövét, az alkimisták nemzedékei által sóvárgott csodaszert, amely a fémeket nemesfémmé változtatja, meggyógyít minden betegséget és tulajdonosának biztosítja az örök életet. Böttger rejtélyes módon valóban arannyá változtatott 15 garast, s e bravúr révén szárnyára kapta a hír.
"Azt mondják, a Bölcsek Köve hirtelen megjelent itt, majd egy röpke pillanat után el is tűnt" - vetette papírra Leibniz, a berlini akadémia első elnöke. I. Frigyes porosz király is érdeklődni kezdett értékes alattvalója után, aki azonban nem kért a legfelsőbb figyelemből és Szászországba menekült. A mindig pénzszűkében szenvedő Erős Ágost választófejedelem tárt karokkal fogadtaőt, a két uralkodó kis híján háborúba keveredett a suhanc miatt. Böttger azonban csöbörből vödörbe került: Szászországban fejedelmi körülmények között élt, de státusfogolyként kezelték és kísérleteinek folytatására kényszerítették.
Erős Ágost egyre türelmetlenebbül követelte a csodatinktúrát és az aranyat, - szükségtelen mondani, hogy mindhiába. Böttger próbálkozott a szökéssel, de elfogták, csak újabb és újabb ígéretekkel tudta megmenteni az irháját. Végül az uralkodó lecsillapítására valóban produkált egy arany- és egy ezüströgöt, amelyek ma is láthatók Drezdában. A szorult helyzetbe került kalandor "irányt váltott" és a porcelán rejtélyével kezdett foglalkozni. Az addig csak Kínából és Japánból importált, Európában méregdrága és ritka porcelán titkát akkoriban sokan kutatták. Legtovább a franciák jutottak, de az általuk előállított lágy porcelán a kaolin hiánya miatt átlátszatlan és törékeny maradt.
Böttger és a felügyeletére kirendelt, de alkimista kísérleteibe belebonyolódó Walther von Tschirnhaus 1706-ban rátalált a jáspisporcelánra (avagy vasporcelánra), majd a Drezda közelében felfedezett kaolinnal kísérletezve rájuk mosolygott a szerencse. A kemencéből kiemelt anyag fehéren csillogott - felfedezték a porcelán titkát. A jelentést Böttger 1708. október 11-én küldte el a királyi udvarnak, ezt tekintik az európai porcelán születési időpontjának. A klasszikus német porcelán 50 százalék kaolint, 25 százalék kvarchomokot és 25 százalék földpátot tartalmaz - a kaolin biztosítja a hőállóságot, a földpát az ömleszthetőséget, a homok pedig a mechanikai szilárdságot növeli. A keveréket préselik, formázzák, szárítják, majd igen magas hőmérsékleten kiégetik.
Böttger egy évvel később kikísérletezte a porcelánmázat is, felfedezéseire támaszkodva alapították 1710-ben a híres meisseni porcelángyárat. Ennek igazgatója a bárói ranggal is kitüntetett Böttger lett, aki most aztán tényleg rátalált az "aranycsinálás" titkára: élete hátralévő részét gondtalanul, az élvezeteknek hódolva élte le. A szertelen életmód kikezdte egészségét, s 1719. március 13-án, alig 37 évesen meghalt.
A meisseni üzem a század közepéig monopolhelyzetet élvezett, a "fehér arany" elkészítésének receptjét hét lakat alatt őrizték. A műhelybe csak beavatottak léphettek be, akiknek fogadalmat kellett tenniük a titok megőrzésére. Ez persze nem sikerülhetett sokáig: a technológia már 1719-ben Bécsbe került, és innen terjedt el Európa többi országába.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap