Álomgyár az ígéretek földjén: 120 éves Hollywood
2007. január 31. 10:15
URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=16311
Százhúsz éve, 1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban Harvey Wilcox.
Az indiánoktól a filmgyártásig
Amikor a spanyol felfedezők először a mai Hollywood területére léptek, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indiánokat találtak. Őket hamarosan elűzték, s a területet két részre osztották fel: a nyugati neve La Brea, a keletié Los Feliz lett. Az itt élők földműveléssel foglalkoztak, a lankákat gyümölcsöskertek, banán-, ananászültetvények, narancsligetek borították. Mások szerint a helyet Nopalerának hívták, ami indián szó, avagy a spanyol nopal (egy kaktuszféle) nevéből származik, s kaktuszos vidéket jelentene.Az viszont biztos, hogy a mai Hollywood helyén az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, bizonyos Don Thomas Urquidez. A század második felében Nopalerának tíz lakosa volt, igaz ekkoriban még Los Angeles is Kalifornia egyik kisvárosának számított.
Az első Hollywoodban forgatott western
Az ingatlanügyekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox 1887-ben itt vett birtokot, s azt felesége javaslatára Los Angelesben Hollywood néven jegyeztette be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint Wilcox a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) láttán vizionálta a "holly erdőt", mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerkedett volna össze egy gazdag öreg hölggyel, aki saját Hollywood nevű szülővárosát magasztalta neki, megint mások szerint a házaspár egy chicagói barátja otthonáról választott nevet.
A település gyorsan fejlődött, hamarosan kikövezték a főutcát, a Prospect Avenue-t (a mai Hollywood Boulevard-t), amelyen - igaz rendszertelenül - Los Angelesből villamos közlekedett. Egyre több, a kaliforniai napsütést kereső gazdag üzletember vásárolt magának itt telket, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló, sőt még a helyi újság is megindult. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban a vízhiány miatt csatlakozott Los Angeleshez, így megépülhetett a vízvezeték. (Hollywoodnak ma sincs közigazgatási határa, igaz egész Los Angelesben sincsenek hivatalosan kerületek; a lakosság mintegy 170 ezer főre tehető.)
Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben nem Hollywoodban, hanem New Yorkban kezdődött. A filmesek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, amely felemelkedését két fő tényezőnek köszönhette. Az első az enyhe éghajlat: a sok napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen megtaláltak síkságot, folyót, hegyet (korábban a westernfilmeket a New Jersey-i síkságon vették fel). 1902-ben először hirdettek olyan westernt, amelyet részben Los Angeles környékén, elsősorban Hollywood lankáin forgattak. Az már csak hab volt a tortán, hogy az egzotikus területen bőséges volt a munkaerő-kínálat is.
Edison ellenfelei alapították
A másik tényező a producerekhez fűződött, akik igyekeztek megtörni Thomas Alva Edison monopóliumát. (A neves feltalálónak erős pozíciói voltak a filmiparban, az ő cége készítette az első cselekményes filmet is `A nagy vonatrablás` címmel.) 1907-ben William Selig ezredes, Edison riválisa egy dokumentumfilmet forgatott Los Angeles mellett, és kedvező tapasztalatain felbuzdulva 1909-ben felépítette az első stúdiót. Hollywood felvirágoztatása Cecil B. de Mille nevéhez fűződik, aki egy western forgatásához Amerikát beutazva végül elérkezett Hollywoodba. Itt meg is állapodott, stúdiót alapított, példáját számos producer követte, 1912-ben 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván Hollywoodban.Az első nagyobb, javarészt Los Angeles térségében forgatott film a Monte Cristo grófja volt, amit 1908-ban ugyan Chicagóban kezdtek el forgatni, de a későbbi filmfővárosban fejeztek be. Ezt követte 1909-ben A szultán hatalma, majd 1913-ban a The Squaw Man (Az asszonyember). Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett, s 1929 óta, amikor az első Oscar-díjat kiosztották, a "filmvilág fővárosaként" emlegetik. Székhelye lett a legismertebb filmstúdióknak, ahol évente többszáz filmet forgatnak, s az egyéb beruházások, bankok, éttermek, klubok és filmpaloták is gombamód szaporodtak.
A virágzás a 40-es évekig tartott, a lendületet egy trösztellenes törvény törte meg, amely különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól. Nem sokkal később megjelent a televízió, a monopóliumok megszűntek, egyes stúdiók főleg a tévétársaságok számára forgatnak. Költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előre törtek a független filmgyártók. Hollywood neve persze ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat.
A jelképet és mítoszt a Hollywood felirat testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon. Nevezetesség még a Hollywood Bowl nevű természetes amfiteátrum, a Walk of Fame (A dicsőség sétánya), a Kínai Színház nevű mozi előudvara, amely számos filmcsillag láb-és kéznyomát őrzi, továbbá a Kodak Színház, az Oscar-díjak kiosztásának színhelye. 2002-ben komoly elszakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a kérdésben a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt.
(Múlt-kor/MTI)